Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP):
2613 Például a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról, az erdő és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvényjavaslatot most tárgyalja a parlament. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy esetleg rövid időn belül újra módosítani vagy kiegészíteni kell ezeket a szabályokat. De tudomásul véve azt, hogy a büntető jogszabályok általában utólag reagálnak a káros társadalmi jelenségekre, és hogy a környezet védelmével kapcsolatos büntető jogszabályaink már megalkotásukkor sem voltak alkalmasak arra, hogy biztosítsák a környezet büntetőjogi védelmét, ezért úgy gondolom, a kisebbik rossz az, hogy ezen szabályok módosítására a közeljövőben ismételten sort kell keríteni. A törvényjavaslat 1125. §ai a Btk. XVII. fejezetét érintik, és már nem először. A gyakorlatban többször problémát okoz a bűncselekményi határ megállapítása azokban az esetekben, amikor a törvény a bűncselekményt vagy annak minősített esetének megvalósulását bizonyos mennyiséghez köti. Csak utalnék itt most a közelmúltban nagy vitát kiváltó és a Legfelsőbb Bíróság által megalkotott kollégiumi állásfoglalásra, amely a kábítószer vonatkozásában értelmezte a "csekély" mennyiséget, illetve a "jelentős" mennyiséget. Ugyanilyen problémát jelentett a gyakorlatban a rossz minőségű termékek forgalomba hozatalánál, valamint az áru hamis megjelölésénél a "jelentős mennyiség" értelmezése. A "jelentős mennyiség" - legalábbis irányaiban - kötődött a "jelentős értékhez", ami jelenleg egyes bűncselekményeknél kétmillió forint. Ugyanakkor ilyen mennyiségű termék, illetve áru megkövetelése e bűncselekmények megvalósításához gyakorlatilag azt eredményezte, hogy olyan cselekmények is szankcionálatlanul maradtak, amelyeknek a társadalomra veszélyességét nem lehetet t vitatni. E problémán részben segít az, hogy a törvény a "jelentős mennyiség" helyett e két bűncselekménynél a "nagyobb mennyiségű" termékre való elkövetést is büntetni rendeli. (17.40) Kitér a módosítás az állami szabványt felváltó nemzeti szabvány fogal mára is, éppen ezért szükséges, hogy a rossz minőségű termékek forgalomba hozatalánál, a fogyasztó megtévesztésénél az állami szabványt felváltsa a nemzeti szabvány. A fogyasztó megtévesztéséhez kapcsolódik az a módosítás, amely az áru lényeges tulajdonság át terjeszti ki arra az esetre, ha valótlanul ígérnek az áru vásárlásához társuló nyerési lehetőséget vagy más előnyös következményt. Ilyen és ehhez hasonló fogások gyakorta tévesztik meg a hiszékeny vásárlókat. Már most számítani lehet arra, hogy a számmá nia vagy a duóhisztéria valahol talán a kriminológia történetében fog majd teret nyerni és konkrét esetet gerjeszteni. Az 1994. évi XVII. törvény utólag egyik legvitatottabb rendelkezése volt a valótlan értékmegjelölési bűncselekmény. Sajnos nincs tudomás unk arról, hogy e tényállás gyakorlati alkalmazása hogyan alakult. Ezt a bűncselekményt a hatályos rendelkezések szerint a gazdasági társaságnak az a tagja követheti el, aki az apport értékét a szolgáltatás időpontjában fennálló értéktől eltérően jelöli me g a társasági szerződésben. Kétségtelen tény, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos és a vagyonnal rendelkezni jogosult tisztségviselő eltérő személy, akkor az ilyen magatartás tanúsítására nemcsak a gazdasági társaság tagjának, hanem vezető tisztségvisel őjének is lehetősége van. Három új bűncselekményt kíván bevezetni a novella: a jogosulatlan biztosítási tevékenységet, a piramisjáték szervezését, valamint a fedezetlen bankkártya felhasználását. Ezek közül a piramisjáték szervezése az, amely az utóbbi éve kben leginkább a közvélemény és a bűnüldözés látókörébe került. A piramisjáték nem újkeletű esemény- és cselekménysorozat. Gyermekkorunkból emlékszünk arra a bizonyos Szent Antalláncra, amikor azt a feladatot kaptuk levélfelhívás útján, hogy ezt készítsük el tíz példányban, s aztán tíz, általunk választott címre küldjük el, s akkor majd meg fogjuk látni, hogy milyen sok válaszlevelet kapunk. Ennek az úgynevezett Szent Antalláncnak vagy Erzsébetláncnak akkor nem az volt a célja, hogy jogosulatlan pénzszer zést biztosítson a kezdeményezőknek, hanem egyfajta vallási propagandát szolgált. De később megjelent az úgynevezett piramidonjáték, ami már nem a levelek lemásolását vette célba, hanem pénzküldési akció volt. Miután ismerjük ennek az
