Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP):
2611 ELNÖK (G. Nagyn é dr. Maczó Ágnes) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkánkat. Bár a házbizottság ülése még tart, de ettől függetlenül mi folytatjuk a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Szó lásra következik Pálos Miklós úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője; szólásra készül Varga István úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót Pálos Miklós úrnak. DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amikor egy ország törvényalkotása arra kényszerül, hogy új büntető jogszabályokat alkosson vagy a meglévőket módosítsa, akkor mindig azok a célkitűzések vezérlik, hogy bizonyos magatartásokat a büntetőjog eszközeivel üldözzön és megóvja a társadalmat, annak gazda sági rendjét, állampolgárait, azok jogait a társadalomra veszélyes cselekmények elkövetőivel szemben. Az 1990ben lezajlott nagy társasági átalakulás jelentős változásokat hozott a büntetőjog általános és különös részében. Az 1992. évi XIII. törvény három új bűncselekményt vezetett be, és igazodóan a megváltozott körülményekhez, büntetni rendelte a számviteli fegyelem megsértését, a csődbüntetett és a hitelező jogtalan előnyben részesítését. Az 1993. évi XVII. törvény a Btk. általános és különös részét is á tszabta, méghozzá jelentős mértékben, mely szintén a Btk. XVII. fejezetét érintette. Ez a novella egy sor idejétmúlt tényállást helyezett hatályon kívül, mert azok hatályának további fenntartása már nemhogy a társadalom érdekét szolgálta, hanem egyenesen g átjává vált a piacgazdaság kialakulásának. Így többek között a gazdálkodáskötelesség megszegése, a népgazdaság szerveinek megtévesztése, a beruházási fegyelem megsértése vagy az üzérkedés büntetőjogi üldözése olyan magatartási formákat rendelt pönalizálni, melyek egy szabadversenyes piacgazdaságban már nem minősíthetők a társadalmat veszélyeztető cselekményeknek. Ezért a kiiktatásuk a büntető törvénykönyv különös részéből a gazdasági növekedést segíthette elő. Ezzel egyidejűleg azonban olyan új magatartási formák is kialakultak, amelyek veszélyeztetik a büntetőjog eszköztárával védeni rendelt érdekeket, ezért új tényállásokat kellett bevezetni és megfelelő büntetés kilátásba helyezésével védelmet nyújtani a társadalomra veszélyes magatartásokkal szemben. A n emzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelesség megszegését, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, az adócsalásnak a társadalombiztosítási járulékokra való kiterjesztését vagy a szerzői és szomszédjogok megsértését a társadalom védelme érdekében kellett bűncselekménnyé minősíteni. A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló többször módosított törvény a büntető törvénykönyv XVII. fejezetét érintette, nevezetesen bevezette a jogosulatlan pénzintézeti tev ékenység és a banktitok megsértésének bűncselekményét. Aztán 1994ben a IX. törvény alapvető változásokat hozott a gazdasági bűncselekmények területén. Átfogóan újraszabályozta a Btk. XVII. fejezetét, és olyan új típusú bűncselekményeket vezetett be, melye k a piacgazdaság körülményei között követhetők el. Új bűncselekmény az áru hamis megjelölése, a fogyasztó megtévesztése, a tartozás fedezetének elvonása, a hitelezési csalás, a valótlan érték megjelölése, a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása, a bennfe ntes értékpapírkereskedelem, a tőkebefektetési csalás, az üzleti titok megsértése, a számítógépes csalás, a pénzmosás, a váltóhamisítás, a bankkártyahamisítás és az azzal való visszaélés. A vagyon elleni bűncselekmények közé pedig ismét beiktatta a hanya g kezelés vétségét, amely tipikusan a gazdálkodás körében elkövethető cselekmény. A fenti felsorolás talán érzékelteti azt, hogy egyrészt a Btk. gazdasági bűncselekményeket szabályozó fejezete volt az, amely az 1990es években leginkább módosításra szorult , valamint azt, hogy ezek a bűncselekmények kötődnek leginkább a gazdálkodást szabályozó egyéb törvényekhez, és azok változása sok esetben maga után vonja a büntető törvénykönyv módosítását is.
