Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2610 Ma legfeljebb azt vizsgálhatja a gyakorlati igazságszolgáltatás, hogy az ehhez hasonló cselekvőségnél ténylegesen akkor, amikor a pénzgyűjtési akció folyt, amikor az "áldozat" hozzájárult anyagi vagy egyéb juttatással ehhez a játékhoz, akkor mi volt a p énzátvevő vagy az a fölött rendelkezési jogot megszerző gondolata, szándéka, akarata. (17.00) Mert ebben az esetben, ha egy olyan gazdasági műveletre gondolt a pénzgyűjtésnél, amely később bármilyen oknál fogva meghiúsult, de a szerződés megkötésekor reáli snak tűnt, vagy nem tűnt eleve irreálisnak, akkor tehetetlen ezzel szemben a jelenlegi büntetőjog, mert a csalás szándéka - mint büntetőjogilag releváns kritérium - nem állapítható meg. Igen sokszor előfordul a gyakorlatban, hogy az a jogalkalmazó, aki aká r ügyészként, akár bíróként, akár a belügyi apparátus részeként szembekerül egy ilyen vagy ehhez hasonló akcióval, nem tudja felmérni rögtön annak a súlyát, annak az egész komplexumnak a büntetőjogi lényegét, amiről itt egy ilyen esetben szó van. A felméré s hiánya, sajnos, olyan hátrányos következményekkel járhat, hogy teszem föl, olyan személyiség, aki teljesen jóhiszeműen indított ilyen akciót vagy vett részt ilyen gazdasági műveletben, bizonyos kényszerintézkedések elviselésére kényszerül, holott nem leh et semminemű rossz szándékot feltételezni a büntetőjog gyakorlója részéről. Egyszerűen csak ma még a társadalom tagjai nem edződtek hozzá, hogy igenis a szabad vállalkozás korát éljük, a befektető is szabadon dönt, és a tulajdoni ismérvek közé tartozik a k árveszély viselése is. Igaz, hogy ez egy polgári jogi fogalom, de azokban, akik évtizedeket a büntető igazságszolgáltatás alkalmazottaiként, tisztviselőiként éltek le és dolgoztak végig, egy milliárdos, vagy teszem föl, sok milliárdos, tízmilliárdos volume nű ügy már eleve zavart, bizonytalanságot, megütközést kelthet. Tehát azoknál az eseteknél, amikor szokatlan dimenziókban - akár dollárszázmilliókban - realizálódik egyegy gazdasági művelet, nagyon fontos, hogy kellő tapasztalattal és kellő áttekintésse l bírjon az a személyiség, akinek a kezébe van átadva az állam büntetőjogi hatalma. Ugyanis, visszatérve itt konkrétan a piramisjátékra - illetőleg a jelenleg még analóg büntetőjogi eszközként alkalmazott csalásra , nagyonnagyon sok kisbefektető vagy kis vállalkozó anyagi helyzete rendülhet meg egy téves, vagy megtévedt, vagy nem kellően alapos, vagy szemléletében téves büntetőjogi kényszerintézkedés következtében. Tudjuk azt, hogy jelenleg is folynak olyan eljárások, ahol például csődkényszer elrendelésév el, felszámolási kényszerekkel is élt az ügyészség. Én nagyon örülök annak, hogy a piramisjátékot, mint ilyet, önállóan pönalizálja ez a módosítási anyag, mert ettől kezdve egyértelmű lesz minden polgár és minden jogalkalmazó számára, hogy mi az, ami tilos , és mi az, ami a megengedettek köréhez tartozik, még akkor is, ha teszem föl, gazdasági veszteséggel jár. A módosítási joganyag egyéb vonatkozásokban is próbál az élethez alkalmazkodni. Kérem: környezetben élünk, a környezetünk szennyezettsége vagy szenny ezése közügy. És nagyon helyes az, hogyha ez a joganyag megpróbálja mindannyiunk érdekében a büntetőjog leghatékonyabb eszközével is védeni egészségünket, jövőnket. Kérem, ebben a joganyagban egy olyan szemléletváltozásnak a jeleit tapasztalom, amely példa értékű, és én nagyon örülnék, hogyha a Ház elé terjesztett egyéb joganyagok annyira koherensek lennének és oly kevés javítást igényelnének, mint ez a büntető törvénykönyvi anyagi változási terv. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (d r. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen képviselő úr felszólalását. Most negyedórás szünet következik, munkánkat 17 óra 20 perckor folytatjuk. (Szünet: 17.0617.27 Elnök: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes Jegyzők: dr. Kávássy Sándor és dr. Kiss Róbert)
