Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 29 (169. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
2609 A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Most soron következik a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról sz óló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása . Az előterjesztést T/1966. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/1966/24. és 14. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Tímár György képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. Szünet után soron következik Pálos Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Tímár György képviselő úrnak. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! A büntető törvénykönyv egy olyan rendkív ül fontos alappillére a társadalmaknak, amely kifejezi - vagy legalábbis ki kellene hogy fejezze - azokat a határokat, amelyek az állampolgárok szabadságjogait korlátozzák. Természetesen ezek minden esetben a technika és a környezet haladásának, változásán ak a függvényében kell hogy alkalmazkodjanak a mindennapi élethez. Ez a törvénymódosítási csomag, amely ebben a pillanatban az igen tisztelt Magyar Országgyűlés előtt fekszik, az én megítélésem szerint egy igenigen kiváló joganyag, amely az általa vázolt körben, tehát azokra nézve, amit rendezni kíván, racionálisan, az élet körülményeihez, szükségleteihez igazodva, és olyan koherenciával dolgozza fel az érintett területeket, amely minden tekintetben példaértékű. De rá kell mutatnom arra - bár talán itt, eb ben a Házban nem szokás , hogy ez nem véletlen. Abban a szerencsében van része a magyar jogalkotásnak és a magyar igazságügyi apparátusnak, hogy egy rendkívül éles eszű, kitűnő jogász tartja kezében a büntetőjog naprakésszé varázsolását - mert lényegileg itt egy igen érdekes műveletről van szó, amely még ezt a jelzőt is megérdemli. Nevezetesen dr. Bárd Károly olyan széles spektrumban tudja áttekinteni úgy a hazai viszonyokat, mint a nemzetközi gyakorlatot, amelyből következik, hogy jóformán külön észrevéte lt sem kíván ez a joganyag, és én a magam részéről ezt teljes egészében csak elfogadni tudom. Ezzel szemben rá kívánok mutatni arra a sajnálatos körülményre: nem helyes, hogy apró lépésekben történik meg a büntetőjog változtatása, az élet körülményeihez va ló alakítása, hanem célszerűbb lenne egy nagy lépésben a büntető anyagi jogot hozzáalakítani az élet körülményeihez. Pontosan ismerem azokat a szempontokat, amelyeket az igen tisztelt igazságügyminiszter úr ebben a tekintetben már a Ház elé tárt, de mégis rá kell mutatnom, hogy csak úgy várható el jogkövető magatartás a polgároktól, akikre vonatkozik, hogy ha egységes csokorba fogva, racionális egészként történik meg a változtatás is. Kérem, egy elemét szeretném valamivel részletesebben kifejteni, kitárgya lni itt ennek a törvénymódosítási csomagnak. A piramisjáték az az elem, amely vadonatúj a magyar büntetőjogban. Természetes, tudjuk, mert hiszen már kitárgyalás tárgyává lett ennek a törvényalkotási folyamatnak a során, hogy ez mit jelent. Nevezetesen ez e gy olyan pénzgyűjtési akció, amelyben bizonyos turpissággal bizonyos turpis személyek csaláshoz hasonló módon nyerészkednek a megtévesztett emberek kárára. A jelenlegi büntetőjogi gyakorlat szintén tiltja és bünteti a csalást. Azonban, tekintettel az egész társadalmi rend és az életkörülmények változására, arra tekintettel, hogy a magyar parlament a korábbiakban eltörölte az üzérkedést mint bűncselekményi kategóriát, érdemes a piramisjáték jelenlegi, tehát még a módosítás elfogadása előtti helyzetét elemezn i.
