Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 22 (167. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SOLYMOSI JÓZSEF (SZDSZ):
2431 Tehát nem valami úri passzióról van szó, hanem nagyon sok esetben egyszerű emberek számára adott lehetőségről. Elhangzott az is, hogy a z árbevétel, ami olyan ötmilliárd körül van évente, alig jelent valami nyereséget. Ezt a nyereséget is legtöbbször a vadásztársaságok a fejlesztésre, a környezet csinosítására, alakítására fordítják, hogy a későbbiekben a lehetőség meglegyen arra, hogy ven dégvadászokat fogadjanak, illetve a bérleti díjat fizetik belőle, ami az utóbbi időben most már nem túlzottan kevés, igaz, hogy volt valamikor, amikor szinte ingyen hozzá lehetett jutni ezekhez a területekhez, de az utóbbi időben ugyancsak megnövekedett az ára ezeknek a vadászterületeknek. Azt is kevesen tudják, hogy ma is fizetnek nem kevés tagdíjat a vadászok, a vad értékesítéséből származik a bevétel és a vadásztatásból, amihez nagyon nagy társadalmi munka társul, amit előírnak minden vadásznak a vadászt ársaságok, függetlenül attól, hogy valaki segédmunkás vagy esetleg vezérigazgató. Nem kevés költségbe és kiadásba kerül az, hogy minden vadásztársaságnak hivatásos vadászt kell ma is foglalkoztatni ami a szakszerűséget mindenképpen biztosítja. Nem lehet az t sem eltitkolni, hogy azért feszültségforrások is vannak, feszültségek is halmozódtak fel bőségesen, különösen azzal, hogy Magyarországon egy óriási tulajdonváltás történt, a tulajdonváltás, nyilvánvaló, személyekhez kapcsolódik, és egy régi vadásztörvény és a megváltozott tulajdonosi környezet nem mindig találja meg a megfelelő kapcsolatot egymással. Tehát ezen a területen mindenképpen változtatni kell. Feszültségforrás az is, hogy jó néhány bérkilövő társaság működik az országban, és nagyon sokan vannak vagy többen vannak olyanok, akik szeretnének vadászni. Tehát ebben a mai környezetben nem egyszerű dolog a vadásztársasághoz bejutni. Nem egyszerű a bérkilövő társaságoknak vadászati lehetőséget biztosítani, pláne akkor, hogyha nincs meg a megfelelő anyagi hátterük, és őszintén meg kell mondani, ma is drága már a vadászat. Egyre inkább hallunk olyan híreket, hogy visszaadják az engedélyt, eladják a puskát, átadják a vadászati lehetőséget. Egyszerűen a mai árviszonyok mellett már nagyon sokan nem tudják ma s em megfizetni, nem beszélve arról, hogy ez a hír, az a híressé vagy hírhedtté vált százezer forint, amit Bernáth Varga Balázs emlegetett, s azt hiszem, hogy sokszor vissza fogja még hallani, pláne mert csövenként említette..., ezeknek a kisebb keresetű emb ereknek, nyugdíjasoknak általában egy kétcsövű puskájuk van, ráadásul a szerencsétleneknek még nem is százezret, hanem kétszázezer forintot kellene, mert több puskájuk nincs, tehát mindjárt kétszázezer forintot kellene fizetniük, de azt hiszem, hogy nem is gondolta ezt komolyan Bernáth Varga Balázs sem. Van bizonytalanság bőségesen ebben a mostani helyzetben. És senkinek nem jó, nagyon óriási teret öltött az orvvadászat. Tehát lehetne ezt tovább sorolni. Egy a lényeg: tehát úgy nem maradhat, ahogy eddig vol t, mindenképpen változtatásra van szükség. Éppen ezért én úgy érzem, hogy bármennyire is politikai feszültséget gerjesztett a kormány beterjesztése, nem lehetett tovább halogatni, és nem lehet elkerülni a törvény megalkotását. Átmeneti időszak van Magyaror szágon. Éppen ezért fölösleges itt évszázados demokráciákra hivatkozni, hogy mi történt, vagy hogy csinálják a nem tudom, milyen, 500 éve demokratikusan működő országokban. Magyarországon 1990ben történt a rendszerváltás, más viszonyok alakultak, és alaku lófélben vannak most a társadalmigazdasági viszonyok az országban. Éppen ezért egy átmeneti jelleghez igazodó törvényre van szükség. Ez a törvény pedig megítélésem szerint ezt az átmeneti jelleget jól tükrözi. Abban, hogy tulajdonhoz köti a vadászati jogo t, nincs is vita. Ebben szinte minden frakció, minden politikai tényező egyetért. Tehát én úgy látom, nem is igen foglalkozik senki ezzel a kérdéssel. Ebben egyetértés van. Vita van másik két témakörben, mégpedig a vad tulajdonával és a vadászterület nagys ágával kapcsolatban. Nekem is lenne megjegyzésem, és tudnék nagyon sok példát mondani a két kérdéssel kapcsolatban, de nagyon jól összefoglalta ezt a két témakört a vezérszónoklatában Házas József már annak idején, a mai nap folyamán pedig Gombos András és Pálos Miklós, aki a történelmi visszatekintésével egészen a római kortól napjainkig levezette, hogy hogyan alakult ki a vad
