Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 22 (167. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP):
2424 évekig tartó bírósági per kezdődne az ügyében. Ezt kellett volna vagy ezt kellene a felelősségi szabályok között szerepeltetni: fokozott felelősséggel tartozzék az, aki vadászati joggal bír, vagy viselje az állam maga a kárt, ha a vad mag ának az államnak a tulajdona. Azt hiszem, ezt kellett volna e törvényjavaslatnak jobban körülírni. Én úgy ítélem meg, hogy szükséges lett volna már az elmúlt közel két év alatt a tulajdonviszonyokat is rendezni, é s akkor a tulajdonviszonyokhoz kapcsolódó vadgazdálkodást, e törvényjavaslatot könnyebben lehetett volna ráültetni társadalmigazdasági viszonyainkra. Ha figyelembe vesszük az állampolgárok véleményét a törvénytervezet tárgyalása során, azt láthatjuk, hogy kétféle álláspont rajzolódott ki - ahogy ez már meg is fogalmazódott itt, a parlament előtt: hogy szakmai szempontból vagy politikai szempontból hoze döntést a magyar parlament e fontos gazdasági törvény vonatkozásában. Ha a vadászterület nagysága hárome zer hektárban vagy annál magasabb mértékben lesz meghatározva, akkor szakmai szempontból nyilván a vadgazdálkodásnak kedvezhet, elsősorban a vadászoknak. Amennyiben a vadászterület nagysága alacsonyabb mértékben lesz meghatározva - háromszáz vagy kevesebb hektár lesz , akkor nyilván a tulajdonosi érdekek fognak dominálni. Olvasva a szaklapokat, évi 100150 millió dollárra becsülik azt az összeget, ami a vadgazdálkodásból Magyarországon bevételnek számíthat. Nagyon sajnálom, hogy e törvényjavaslathoz nincs odaragasztva egy melléklet, hogy ebből a 100150 millióból az állami költségvetésbe mennyi dollárocska folyik be, illetve befolyike. Kérem szépen, tudomásul kell venni, hogy ebből a 150 millió dollárból egy tetemes résznek a magyar költségvetésbe kellene befolynia, ha a vad a magyar állam tulajdonát fogja képezni. Ha a vadhúst külföldre szállítjuk, nyilván keresettebb, de ott sem olyan mértékben, hogy mindent el lehetne adni. Határainkon kívül, Nyugaton, nagyobb a kereslet a vadhúsok iránt. Magyarországon a szállodák részéről nem nagy a kereslet, de nemcsak a szállodák, hanem az állampolgárok részéről sem, hiszen a vadhús 3040 dolláron megy el, vagy 3040 márkás áron kerül ki az országból. Ha ezt figyelembe vesszük, a magyar állampolgár nem tudja megfizetn i, következésképpen nagyon érdekesen alakulhat a vadgazdálkodás, és e törvény lesz alapja annak, hogy milyen állami bevételre tehetnek szert, ha jó törvényt alkot a magyar parlament. Az államnak megváltozott a szerepe, miután a földek túlnyomó részben már magántulajdonban vannak. Ehhez kapcsolódóan is szükségeltetik tehát ennek a vadászati törvénynek a beterjesztése. Lényegében a törvényjavaslat is utal arra, hogy hiányt pótol ez a vadvédelemről és vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat. Kérem, a föld, teh át a vadászterület nagyságát tekintve - tehát hogy háromezer hektár lenne a legalacsonyabb vagy háromszáz hektár lenne a megfelelő - én azt hiszem, hogy a vadak nem közigazgatási területeken élnek, hanem egy adott helyen élnek, ahol nevelkedtek és nyilván felnőttek. Én úgy ítélem meg, hogy a vad lehet az állam tulajdona, de kérem, egyértelműsíteni kell a tulajdonosi jogokat. Kárveszély esetén, kár bekövetkezése esetén nem bírósághoz kell fordulni, hanem fokozott felelősség mellett helyt kell állni a károkoz ónak - legyen az a magyar állam vagy legyen a vadásztársaság. Lényegében én utaltam már arra, hogy a tulajdonrendezésnek is helye lett volna, mielőtt ez a törvény idekerül. Elérkezik majd azonban az az idő, amikor önálló szabályozásra lesz szükségünk, amik or teljessé válik a föld tulajdonjoga is. Elképzelhető, hogy a későbbiek során ezt az elfogadandó törvényt is módosítani szükséges a gyakorlat igényei szerint. Megítélésem szerint a törvényjavaslat részletes, helyenként túlzottan részletes, a kárfelelősség körében azonban egyáltalán nem ad részletes szabályozást. Márpedig ennek a törvényjavaslatnak egyik sarkalatos pontja a kárveszély viselése, amiről a mai napon is a legkevesebb vita folyt. A miniszter úr expozéjában az alábbiakat mondta - hadd idézzem: "F ontosnak tartom szólni a törvényjavaslat alkotmánnyal összefüggő kérdéseiről. Vajon alkotmányos korlátozni a földtulajdonost a vadgazdálkodásban?" - teszi föl a kérdést. És megadja a választ: igen.
