Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 22 (167. szám) - A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP):
2417 országban még a focidrukkereknél is több van, elnézést kérek. Tehát valamilyen nagyságú földterület birtoklása tételezne fel nagyobb vadászati jogot, kisebb földtulajdon birtoklása kisebb vadászati j ogot? El nem tudom képzelni. Hiszen éppen azért, mert olyan helyzet alakult ki a hazai birtokviszonyokban, mint amilyen, ennélfogva nem köthető pontosan közvetlenül ehhez a vadászati jog. Olyan szempontból igen, hogy a földtulajdonosok közössége, a haszonb érleti jogon keresztül, tehát a haszonbérleti díjon keresztül való érvényesítés. Ezt én nem vitatom. De elképzelhetetlen az is, amit Mészáros képviselőtársam mondott. Ha a 300 hektár neki szimpatikusabb, ám legyen: de mennyivel lesz azzal több vadászterüle t? Semmivel. Azt mondjuk, hogy egy vadász - 100 hektár. Én hiába követelem azt, hogy nekem is jussom van olyan Balatonparti telekhez, ahonnét a teraszról belelógathatom a pecabotot a vízbe, ha az egyszer már elkelt, mert záros a Balaton kerülete. Tehát ha úgy lehet vadászni, hogy agyon kell lőni vagy ütni egy vadászt, ám tegye meg az, aki vadászni akar. De nem ezekkel az őstörvényekkel. Azt mondjuk, hogy aki földtulajdonnal rendelkezik.... Ma Magyarországon négymillió vagy két és fél millió földtulajdonos van. Hát akkor annyi vadász nem lehet, könyörgöm. Tehát ilyenképpen nem lehet ebben disztingválni. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Mivel több kétperces fölszólalásra jelentkező nin cs, szólásra következik Pálos Miklós úr, Kereszténydemokrata Néppárt. Szólásra készül Győr Sándor, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót Pálos Miklós úrnak. DR. PÁLOS MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vadgazdálkodásr ól, a vad védelméről és a vadászatról szóló törvényjavaslat hosszú vajúdás után került a tisztelt Ház elé. Sokan, de hozzáteszem, hogy elsősorban e rendkívül összetett kérdéshez nem kellően értők és hiányos ismerettel rendelkezők szorgalmazták türelmetlenü l a törvényjavaslat előterjesztését, mert úgy gondolták, hogy a rendszerváltás egyik legfontosabb állomásaként először kell lebontani az elmúlt világ oligarchiájának egyik bevehetetlennek hitt védőbástyáját, a vadásztársaságokat. Talán sokan emlékeznek még az osztályharcos időkben szárnyra kelt közhelyre, mely így szólt: a társadalom vezető ereje a munkásosztály, a munkásosztály vezető ereje a kommunista párt, a párt vezető ereje pedig a vadásztársaság. (19.20) Ez persze nem volt így igaz. De kétségtelenül irritálta a társadalmat, hogy a vadásztársadalom egy része a kiválasztott politikai elitből került ki, és vadászfegyvert csak az kaphatott, aki a rendszer megbízható híve volt. De mint szinte mindennek, ennek az évtizedek alatt kialakult vadászati formának is voltak értékei, és a közeli múlt történelméből okulva most azt kell górcső alá venni, hogy a szükségszerűen jelentkező változtatási igények mellett mik azok az értékek, amiket át kell menteni, és melyek azok az új igények, amelyek beiktatásával megalko tható egy olyan vadászati törvény, mely hosszú távon rendezi a vadgazdálkodásnak, a vad védelmének, a vadászat jogának rendkívül bonyolult és összetett kérdéskomplexumát. A megváltozott helyzet most érlelte ki azokat a feltételeket, amikor már látható és é rzékelhető a követendő út, ezért érthető és indokolt volt a hosszú, gondos előkészítés. Az évek óta folyó szakmai viták már azt is jelezték jó előre, hogy talán egyetlen törvényjavaslat sem kavar majd akkora é rzelmi vihart a magyar jogalkotás körében, mint a most itt vitára bocsátott vadászati törvény. A társadalmi rendszer átalakulása, a tulajdonviszonyok változása és a piacgazdaságra való fokozatos áttérés szükségszerűen vetette fel a vadgazdálkodás és a vadá szati jog eddigi szabályozásának felülvizsgálatát. Schamschula György képviselőtársam már szólt arról, hogy a magyarság történelmén végighúzódnak és szinte minden történelmi korban megtalálhatók a vadászathoz kapcsolódó mítoszok. Ezek a hősi legendák még a művészetek legkülönbözőbb ágazatait is megihlették az
