Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2354 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló t örvényjavaslat általános vitájának lezárása. Az előterjesztést T/2074. számon, az alkotmányügyi bizottság ajánlását pedig T/2074/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önöket, hogy a tegnapi napon a felszólalások már elhangzottak, de dr. To rgyán József képviselő úr írásban jelezte, hogy felszólalását a mai napon kívánja elmondani. Ezért megadom a szót dr. Torgyán József képviselő úrnak, és kérem azokat a képviselőtársaimat, akik a vitában részt kívánnak venni, hogy jelezzék ezt. Torgyán Józs ef képviselő úré a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Talán túlzás nélkül állítható, hogy a mindössze három paragrafusból álló Ptk.módosítás úgy robbant be a magyar jogrendbe, mint elefánt a porcelán boltba. (Mádai Péter: Az bemegy!) Az Alkotmánybíróság határozata értelmében az Alkotmánybíróság megállapította: ellentétes az alkotmánnyal, hogy azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az érzelmi, szexuális és gazdasági közösségben, házasságon kívül együ tt élő és kapcsolatukat nyilvánosan vállaló személyekre nézve jogokat és kötelességeket állapítanak meg, csakis a polgári törvénykönyv fogalommeghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fűznek jogkövetkezményeket. E bonyolult szövegezés a polgári törvénykö nyv 578. §ának g) pontjára utal, nevezetesen annak is az 1. §ára, amely a következő meghatározást tartalmazza: "Az élettársak: házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő nő és férfi." Ezen az évszázados jogelven változtatott az Alkotmánybíróság, mert megállapítása szerint az élettársi kapcsolathoz nem szükséges a különneműség, azonos neműek között is létrejöhet ilyen kapcsolat. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint ez egy rendkívül vitatható és sajnálatos a lkotmánybírósági határozat, hiszen az Alkotmánybíróság az alkotmány 70/A §ára utalva állapította meg, hogy a férfi és nő kapcsolatára leszűkített élettársi kapcsolatra való utalása a polgári törvénykönyvnek alkotmányellenes, és ezért határidőt adott ezen alkotmányellenesség kiküszöbölésére, nevezetesen 1996. március 1jéig függesztette fel az alkotmányellenesség vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyalását. A Független Kisgazdapárt megállapítása szerint az alkotmány 70/A §a egyáltalán nincs ellentétben a polgári törvénykönyv hivatkozott rendelkezésével. Miután az alkotmány 15. §a külön meghatározza, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, mi úgy ítéljük meg az alkotmány 70/A §át, hogy az nincs és nem is lehet ellentétben az alk otmány 15. §ával. Az Alkotmánybíróság tehát nemcsak sajnálatos területre tévedt akkor, amikor az élettársi kapcsolatra vonatkozóan ilyen megállapításokat tett, hanem tulajdonképpen a "lopakodó alkotmányozás" területére. Ez a "lopakodó alkotmányozás" azt j elenti, hogy az Alkotmánybíróság szinte puccsszerűen döntött egy olyan kérdésben, ami az egész magyar jogrendet felborítja, sőt az egész magyar erkölcsi rendnek egy teljesen újfajta módon való értelmezését adja. Miután nem első ízben fordul elő az Alkotmán ybíróság gyakorlatában az ilyen döntés - hadd emlékeztessem igen tisztelt képviselőtársaimat: a halálbüntetéssel kapcsolatban hozott, ugyancsak szinte puccsszerűnek minősíthető körülmények között létrejött alkotmánybírósági határozatra , erről a helyről k ötelességszerűen azt kell megállapítanom, hogy az alkotmány ilyen jellegű értelmezése - tehát hogy az Alkotmánybíróság az írott alkotmány helyett maga hoz olyan szabályokat, amelyeket összhangban lévőnek érez az alkotmánnyal, holott alapvető ellentétben va nnak vele - tulajdonképpen egy olyan jogi helyzetet hoz létre, amikor is az Országgyűlésnek a jogalkotási tevékenységét oly mértékben korlátozza az Alkotmánybíróság, ami már nem hagyható szó nélkül. Tulajdonképpen karámok közé szorítja a tisztelt Házat.
