Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2355 Kü lön ki kell térnem arra, hogy ez az alkotmánybírósági döntés annál is inkább sajnálatos, mert hiszen köztudott, hogy az ország lakossága évről évre csökken, évente mintegy 50 ezerrel többen halnak meg, mint születnek. Egyesek felvetik, hogy ha ilyen mérték ben folytatódik az ország lakosságának csökkenése, akkor tulajdonképpen a betelepítés gondolatával is meg kell barátkozniuk az ország vezetőinek. Ebben a helyzetben felelős politikusok, az ország felelős vezetői semmiképpen sem tekinthetnek el a megoldás l ehetőségétől, tehát olyan, a gyermekek születését elősegítő, családot támogató, családcentrikus politika megvalósításától, amelyben éppúgy szerepe van a gyesnek, mint a gyednek és a szüléseket támogató és elősegítő intézkedéseknek. Nem pedig az az eredmény hez vezető út, amelyet - sajnálatos módon - ez a kormány jár, nevezetesen a szülőotthonok bezárásának, a gyerekek felnevelését megnehezítő intézkedések meghozatalának az útja. Különösen fájdalmas időpontban kerül sor a polgári törvénykönyv ilyen módosításá nak a vitájára, hiszen 1996. április 15én léptek életbe a családokat sújtó intézkedések, a gyermekek nevelését és a gyermekek gondozását elősegítő intézkedéseket sújtó kormányzati megszorító intézkedések, ugyanakkor, amikor a polgári törvénykönyv módosítá sát is megkezdte a tisztelt Ház vitatni. (20.20) Szóba került az élettársi kapcsolatnak az eddigi férfinői kapcsolatból való kibillentése és azonos neműek együttélésének ilyen jogviszonyként való elismerése. Ha figyelembe vesszük az eltelt évtizedeket, te hát azt a bírói gyakorlatot és azt az erkölcsi alapot, amely a szocializmusnak nevezett társadalomban egy olyan jogértelmezést jelentett, amely a férfinő kapcsolatának együttélését igyekezett a házasság intézményéhez közelíteni, akkor ez azt jelenti, hogy az élettársi kapcsolat jogi következményeit és határait oly mértékben közelítették a házasság intézményéhez, hogy annak az élettársi kapcsolatnak egy teljesen újszerű értelmezése szinte az egész jogrendet alapvetően fogja érinteni. A hatása a jog területé n jelenleg szinte még áttekinthetetlen és felmérhetetlen következményekhez vezethet az élettársi kapcsolat átértékelése. Csak a Ptk. novella alkotásakor lett volna szabad ezt a kérdést egyáltalán megvitatni. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint az egész jogrendünket és erkölcsi rendünket érintő változtatás ilyen lopakodó módon, szinte fű alatt olyan veszélyeket rejt magában, amiket - úgy gondolom - sem a kormányzati oldal, sem az ellenzék igazán át nem gondolt és át nem gondolhatott. Elég, ha arra u talok, hogy igen tisztelt képviselőtársaim gondoljanak csak a lakásbérlet eseteire, hogy vajon a férfinői kapcsolatnak élettársi kapcsolatként való elismeréséhez viszonyítva micsoda elképesztő változást jelenthet a lakásigénylés vagy a lakáshoz jutás terü letén az azonos neműek együttélésének ugyancsak élettársi kapcsolatként való elismerése. Vagy hadd utaljak itt az élettársi együttélés bonyolult vagyonjogi hatásaira, vagy ha másra nem, hadd hivatkozzam az actio pauliana esetére, amely a polgári törvénykön yv 203. §án alapuló rendelkezés. Ez kimondja, hogy az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, a harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződ ésből ingyenes előny származott. Ezt a hozzátartozókkal kötött szerződés esetében vélelmezendőnek minősítette a polgári törvénykönyv 203. §ának (2) bekezdése. Márpedig ha az élettársi kapcsolatot az azonos neműek esetében is, tehát a férfiak vagy nők együ ttélése esetén is ekként kell értékelni, akkor a kívülálló számára felismerhetetlenek lesznek az actio pauliana esetei, és a polgári törvénykönyvnek ez a rendelkezése rendkívül veszélyes helyzeteket teremthet. Itt külön ki kell térnem a hozzátartozó fogalm ának új tartalommal való meghatározására, hiszen ez a polgári anyagi jogban, a büntető anyagi jogban, a polgári eljárásjogban, a büntetőeljárásjogban szinte végeláthatatlan sorban érinti az egész jogrendünket. Elég ha arra utalok, hogy a tanúvallomás megt agadhatóságának eseteit érdemes például végiggondolni vagy a tanúvallomás értékelhetősége vonatkozásában ezeket ugyancsak végiggondolni. Addig már nem is akarok elmenni, hogy ugyanakkor ennek milyen egészségügyi kihatásai lehetnek, hiszen az, hogy az AIDS terjedésére ez a
