Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 1995. évi beszámolójának elfogadásáról és a versenypolitika időszerű kérdéseiről ... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VISSI FERENC, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke:
2269 A Gazdasági Versenyhivatal a törvény adta felhatalmazásból az államigazgatás munkájában is részt vett az elmúlt évben. Arról is szólunk a beszámolóban, hogy a jogszabályok megalkotása gyakran a koncepcionális kérdések el őzetes eldöntése nélkül folyik, ami nehezíti a jogszabályok kiadását, továbbá zavarokat okoz a jogértelmezésben és a végrehajtásban. Ezt tapasztaltuk jogszabályvéleményezési tevékenységünk során. Az elmúlt évben a OECD versenypolitikai bizottsága számára is előterjesztést készítettünk. A bizottságban folytatott vita célja az volt, hogy a Magyarország csatlakozási kérelméről hozott döntés előtt a versenypolitikai bizottság informálja az OECD tanácsát arról, hogy a magyar versenytörvény és a versenyjog alkal mazása mennyiben felel meg az OECDben elfogadott versenypolitikai ajánlásoknak. Az OECD bizottsága elismerően fogadta a magyar beszámolót. Egyébként a magyarországi joggyakorlat vizsgálatára már 1993ban is sor került, és a Versenyhivatal az elmúlt négy é vben - az OECD előírásainak megfelelően - mindig évenként tájékoztatta a bizottságot munkájáról, élve az 1991ben kapott megfigyelői státusunkkal. A parlamenti beszámolónkban - az elmúlt évekhez hasonlóan - most is szeretnénk felhívni a törvényhozás figyel mét néhány jelenségre, amelyek a versenyviszonyokat befolyásolják vagy a versenypolitika versenytörvényen túlnyúló területeihez kapcsolódnak. 1. Évek óta tapasztaljuk, hogy az állami tulajdon folyamatosan veszít az értékéből. Ez különösen szembetűnő azokon a területeken, ahol a piacon a magán- és az állami cégek versenye zajlik. A piacveszítő rendszerint az állami cég. 2. Eljárásaink során azt látjuk, hogy egyre szaporodnak a piaci és a nem piaci szféra mindenkori határterületén a versenyzavaró jelenségek. E téren szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy e negatív jelenségek összességükben azt a látszatot keltik, hogy a piacgazdasággal a zavarok törvényszerűen együtt járnak. Határozottan állítjuk, hogy ez nem így van, és kellő szakmai felkészüléssel, esetle g a jogalkotás teendői közötti sorrendiségváltoztatással a tisztességes versenyt elősegítő körülményekre igenis hatni lehet. 3. A gazdaságra ható törvények - mint például az adótörvény, a vámtörvény, a reklámtörvény stb. - megsértésével a versenyben is el őnyök keletkeznek, tisztességtelen jövedelmek vagy vagyontranszferek jönnek létre. A versenyben elért ilyen előnyök azonban a versenytörvény szankciórendszerével már nem korrigálhatók. Ezért tisztelettel felhívom az önök figyelmét arra, hogy minden törvény nek alkalmasnak kell lennie a törvénysértéssel okozott tisztességtelen versenyelőny elvételére is. Tehát a tisztességes verseny érdekében nem csupán a versenytörvény szankciórendszere érdemel kiemelt figyelmet, hanem az összes, a gazdasági viszonyokat befo lyásoló törvény szankciórendszere is. Tisztelt Országgyűlés! A hivatal beszámolója az elmúlt öt év versenyfelügyeleti eljárásairól is tartalmaz összefoglaló információkat. Ezekből látható, hogy a Versenytanács által elmarasztalt felek többsége élt a bírósá gi felülvizsgálat jogi lehetőségével. A bírósági felülvizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyes tényállások megítélése és a versenytörvény értelmezése tekintetében szinte teljes a jogalkalmazási harmónia a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróságok között. A jogerősen lezárt ügyekben a bíróság minden harmadik esetben mérsékelte ugyan a Versenyhivatal által megállapított bírságot, ezt azonban mégsem tekintjük jogalkalmazási különbségnek, mert a mérlegelés lehetősége, valamint a bírósági szakaszban ese tleg feltárt újabb tények értelemszerűen eredményezhetik ezt a helyzetet. Az elmúlt öt év során a Versenytanács 1,7 milliárd forint bírságot rótt ki. A jogerősen lezárt ügyek vizsgálatából megállapítható, hogy e bírság fele bizonyosan nem került befizetésr e. Ennek oka az, hogy a vállalkozó a bírósági felülvizsgálat alatt a vállalkozását jogutód nélkül megszüntette. Ilyen esetekben a versenytörvény alkalmazását csupán úgy kell felfognunk, hogy az hozzájárul a tisztességtelen versenyt folytató cég piacról tör ténő eltűnéséhez. A parlament napirendjén szereplő új
