Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. RASKÓ GYÖRGY, az MDNP
2265 Lén yeges tehát, hogy ez a rendelkezésünkre álló erőforrás valóban az optimális allokáció irányába haladjon. Kérdés az, hogy a törvényjavaslatnak az a része, amely valóban új és amelyet igazságügyi miniszter úr külön kiemelt, tehát a kartellre vonatkozó megáll apítások vajon segítike azt, hogy a magyar gazdaság, amely még mindig átmeneti időszakban van, nem egy kialakult piacgazdaság. Sokan emlékeznek arra, hogy 1990ig nagyon sok tröszt volt az országban és egy országos nagyvállalat, ezt a privatizáció előtt lebontottuk, nemcsak azért, hogy ezek a vállalatok kisebb egységekben jobban eladhatók legyenek, hanem többek között azért is, hogy a piaci verseny ezen vállalatok számának növekedésével, a piaci szereplők számának növekedésével erősödjön. Ugyanakkor ez a lebontás sokszor mesterséges volt és nem biztos, hogy közgazdaságilag indokolható volt akkor. Gondolok itt például az élelmiszeriparra, számos élelmiszeripari tröszt megszüntetésével természetesen maximálisan egyetértettem akkor is, de létrehoztunk olyan f üggetlenül működő kapacitásokat és vállalatokat, amelyek túlságosan kicsik ahhoz, hogy egy nyitott piacgazdasággal rendelkező ország és különösen majd az Európai Unióhoz történő csatlakozás után ezek a vállalkozások különkülön a méretüknél fogva versenyké pesek legyenek. Valószínűleg nem fogják bírni azt a versenyt, különösen azokban ágazatokban, ahol rendkívül erős koncentrációs folyamat figyelhető meg az elmúlt évtizedben, és ilyen például az élelmiszeripar. Ezért a Néppártnak az a vélemé nye, hogy a törvény alkalmazása során rendkívüli mértékben figyelni kell arra, hogy a törvényi előírások nem fékezike a versenyképesség növelése miatti egészséges fúziót. Itt gondolok például gabonaiparra, cukoriparra, konzerviparra, hogy csak a saját szű kebb területemen maradjak. Itt mindenképpen meg kell történnie egy jelentős fúziónak ahhoz, hogy ezek a kifejezetten exportorientált élelmiszeripari vállalatok versenyben tudjanak maradni a csatlakozás után nyugateurópai társaikkal szemben. Ehhez viszonyí tva az említett határt, ami 10 milliárd forint nettó árbevételt jelent, illetve a csatlakozó számára maximum 500 millió forintnyi árbevételt, valóban túlságosan alacsonynak tűnik. Az Európai Unióban a jelenlegi szabályozás szerint 300 millió ECU - ami nagy jából 60 milliárd forintnak felel meg - bagatell kartellnek számít, tehát gyakorlatilag itt óriási arányeltolódás van. Véleményem szerint, ezt módosító indítványokban mindenképpen célszerű lenne végiggondolni, ez az összeghatár logikus, és azon elvárásunkk al - amivel gondolom, mindenki egyetért , hogy a magyar gazdaság versenyképessége többek között e törvény által is javuljon, valószínűleg nem lenne összhangban. Azt hiszem, a gazdaságpolitikai és struktúrapolitikai megalapozás meghatározóbb, mint az, hogy egy látszólag nagyobb hatalomra szert tevő vállalkozás, összevonás vagy bármiféle más fúzió révén - úgymond - a fogyasztók, illetve termelők érdekeit veszélyeztetnénk. Nagyon helyesen mutat rá a törvényjavaslat arra, hogy a versenyjogunk ágazatsemlegesség ével gyakorlatilag nem kíván szakítani. Mint tudjuk, az Európai Unióban az ágazatsemlegesség elve nem áll. Vannak kivételek, és annak ellenére, hogy véleményem szerint a törvényelőkészítők helyesen fogalmazták meg azt, hogy ezzel nem szabadna szakítani, m égis a IV. fejezet - ha jól tudom - 16. §ában ettől máris eltérést javasol a törvényjavaslat. Eszerint külön jogszabályi rendelkezések alapján meghatározott csoportok mentesülnének a gazdasági versenyt korlátozó megállapítás tilalma alól. Hogy mely csopor tok lennének ezek, erről a törvényjavaslat később nem beszél. Gondolom, itt elsősorban a mezőgazdaság jöhet számításba és remélem, hogy az acéliparról, textiliparról és egyéb más iparágról nem lesz szó. A Néppárt azonban aggályosnak tartja azt, hogy erre v onatkozólag külön jogszabály készül, és nem törvényi szinten történik ennek a csoportmentességnek a meghatározása, illetve az ezzel kapcsolatos szabályok megfogalmazása. Úgy gondoljuk, hogy szintén ehhez a fejezethez tartozik és pontosabb megfogalmazást ig ényelne a gazdasági versenyt korlátozó megállapítások közül egyet kiemelve, az árkartell. Tisztázni kellene, hogy ez mit jelent, hogy a tisztelt közvélemény és a piaci szereplők ezt azonos módon értelmezzék. Ezért a Magyar Demokrata Néppártnak az a vélemén ye, hogy pontosabbá kell tenni a törvény erre
