Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN, az MDF
2262 összeegyeztethető egy piaci mozg ástér a vállalatok számára, ez nem volt élő joganyag, de a jogszabályt mint hatályos jogszabályt egészen 1984ig, az ennek helyébe lépő és némileg megváltoztatott tartalmú, 1984. évi IV. törvény hatálybalépéséig számon tartottuk, és ez a magyar corpus juri s része maradt. Ami a tartalmi részét illeti, már 1967től, azt követően bizonyos újjáéledésére lehetett számítani, és különösen a Ptk. 1977es módosítását követően, amikor alapelvként került a Ptk.ba a tisztességtelen gazdálkodás és a gazdasági erőfölénn yel való visszaélés tilalma, ez a jogszabály és maga a versenyjog egyfajta reneszánszát kezdte élni, természetesen az akkori nagyon óvatos és valójában a piacgazdaság komolyan vételét jelentő szándékok hiányában a jogfejlődésnek mégis egyik iránya lett. Én úgy gondolom, hogy 1990ben, hozzátéve, hogy az azt megelőző több évre kiterjedő kodifikációs munka eredményeként az előző parlament valóban imponáló 2 ellenszavazatával és 290 igenjével elfogadott és a jelenleg is hatályos, tisztességtelen piaci magatart ást szabályozó törvénye valóban mérföldkő, és új fejezetet jelentett a hazai versenyjog keretében, hiszen éppen a lényeget hozta vissza, illetőleg arra adott választ, hogy tulajdonképpen a tisztességtelen piaci magatartással kapcsolatosan eljárni jogosult szervezet, a Gazdasági Versenyhivatal mint intézmény azóta működik, és ennek a rendeltetésének eleget is tesz, mint látjuk, ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán igen jelentős eljárási tapasztalatokat gyűjtött össze. Nem lehet tehát vitás az, hogy ez a törv ényjavaslat a piacgazdaság egyik legfontosabb pillére, és ezért szokatlan és bírálatot kell hogy kiváltson részünkről az a törvényelőkészítési mód, amely meglehetősen széles körben ismertté vált, hogy tudniillik egyfajta sietség, másfelől pedig egy titokz atosság vette körül ennek a javaslatnak a kidolgozását, mert ugyan a miniszter úr az expozéban azt mondotta, hogy egy széles körű egyeztetés és a szakma és az érdekeltek konszenzusa övezi a javaslatot, mi másképp vagyunk informálva. Muszáj szóvá tenni azt itt erről a helyről, hogy az egyeztetés tulajdonképpen az előkészítésnek egy olyan késői fázisában történt meg, kifejezetten az érdekeltek egyfajta nyomására, amely érdemi beleszólást nagyon sokak számára nem tett lehetővé, tehát a szakma, a jogász közvéle mény és a gazdasági érdekképviseletek valójában majdhogynem statiszta szereplőként tudtak ennek a folyamatnak a végén bekapcsolódni a munkába. Ettől függetlenül, tehát ezen kritika mellett is azonban nem vitatjuk el, hogy a törvényjavaslat előkészítése, ha szűk körben is, de alaposan megtörtént. Amennyire a gazdasági társasági törvény jelentené a piacgazdaság statikáját, ugyanúgy a dinamikára vonatkozó törvényjavaslat ez a jelenleg előttünk fekvő, tárgyalás alatt álló törvényjavaslat lenne. Úgy gondoljuk mi , hogy minden más jogszabály, tehát adóügyi és egyéb jogszabály csak a feltételrendszereket teremti meg a piacgazdasághoz, ez az anyagi és eljárási jog azonban valóban olyan kereteket és alapintézményeket szabályoz, amely a gazdasági jog lelke. Éppen ezért ilyen súlyú jogszabály előterjesztése során, még egyszer mondom, szomorúan kell azt megállapítani, hogy egyfajta antidemokratikus előkészítési eljárás árnyékolja be a javaslat tárgyalását, hiszen az ismereteink szerint, mondom, nagyon számos érdekképvisel eti szerv és érdekeltek nem tudták a súlyuknak megfelelő véleményüket az előkészítők tudomására hozni, és ennek a javaslatnak a tükrében azt kell megállapítanunk, hogy nem is nagyon érdekelte véleményük az előterjesztőket. A tervezet, egyetértve azokkal, a kik ezt már itt kifejtették, általában azt a felfogást tükrözi, amely a Gazdasági Versenyhivatal szerepét túlságosan fölerősíti. Annak ellenére, hogy elhangzott már itt a Házban az egyik felszólaló részéről az a nagyon megszívlelendő alapmegállapítás, hogy csak az elkerülhetetlenül szükséges állami beavatkozás és a lehetséges legnagyobb mennyiségű verseny legyen engedélyezve a gazdasági jog szabályai által, úgy tűnik számunkra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal szerepe és ennek az intézménynek az eljáráson ke resztül tükröződő súlya ennek a javaslatnak nem az erőssége, hanem éppen a gyengesége.
