Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÓSA LAJOS, a Fidesz
2259 számon kérni akár a törvénytől, akár a Versenyhivataltól, hogy ez minden vonatkozásban kimerítse a tisztesség fogalmát, amelyet az egyes piaci szereplők tanúsítanak az adott piacon, az adott tevékenységben. Magy arul: egy ország gazdaságában természetesen törekedni kell a tisztességes piaci magatartás kialakítására, törekedni kell arra, hogy a versenykorlátozás ne valósulhasson meg. De önmagában egy törvény és egy hivatal erre nem képes; egy sor más tényező játszi k ebben szerepet, például az, hogy az adott gazdasági szereplők mennyire törvénykövetőek általában, vagy mennyire divat az adott gazdaságban, hogy tisztességtelen magatartást tanúsítsanak. Ebben is van a parlamentnek, a kormánynak tennivalója. Azonban, még egyszer hangsúlyozom, számos vonatkozásban ez nem egy hivatal vagy egy törvény dolga. (11.40) Tisztelt Képviselőtársak! Amikor áttekintjük a versenytörvényről folyó szabályozást, akkor van egy nagyon komoly dilemma, amivel minden törvényelőkészítőnek vag y elfogadónak szembe kell néznie, 1990ben is felvetődött ez a szempont, s most is részben ezzel állunk szemben. Nevezetesen azzal, hogy mennyire lehet pontosan körülírt fogalmakkal szabályozni az ezen törvény alá tartozó tényállásokat, mennyire lehet körü lírtan szabályozni azokat a tisztességtelen magatartásmintákat, azokat a fogyasztók megtévesztésére módot adó eljárásokat, amelyeket a Versenyhivatalnak üldöznie kell, illetőleg ezzel ellentétben mennyire bízzuk a Versenyhivatalra azt, hogy az adott tényál lás pontos ismeretében, az adott piaci szokásoknak megfelelően egy általános szabályozás és tilalom keretében az egyes ügyekben döntési szabadsága szerint járjon el. Magyarul: nagyon pontos szabályozásra törekedjen a parlament, illetőleg a törvényalkotó, v agy egy általános szabályozás keretein belül jelentős feladatot adjon a Versenytanácsnak vagy a Versenyhivatalnak annak érdekében, hogy a tisztességes piaci magatartás megvalósuljon és a versenyt ne lehessen korlátozni az országban. Mind a két eljárásnak m egvan a maga előnye, hátránya. Néhány felszólaló utalt arra, hogy ezek a szabályozások adott esetben olyan szubjektívnek látszó vagy szubjektív elemeket vezetnek be a törvénybe, amelynek a bevezetése legalábbis aggályos. 1990ben a parlament olyan megoldás t választott, hogy egy elég általános szabályozást adott, és nem igyekezett a tisztességtelen piaci magatartás pontos tényállásait jól körülírni, pontosan azzal szembesülve, hogy ezeket a pontos tényállásokat szinte lehetetlen felsorolni. Ráadásul, ahogy v áltozik a piacgazdaság - és a piacgazdaság ilyen szempontból nagyon gyorsan változik, pontosan a verseny megléte okán is , egyre újabb és újabb tényállások merülhetnek fel, és ha ilyen nagyon körülírt és nagyon pontos szabályozást próbálunk bevezetni, akk or bizony nem tudunk mit mondani ezekre az új magatartásokra. Én azt gondolom, hogy a '90es törvényjavaslattal szemben ez a törvényjavaslat már sokkal pontosabban szabályozza az egyes fejezetekben vizsgálat alá vont kérdéseket, így a tisztességtelen verse ny fogalmát, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának lehetőségeit és fogalmait, illetőleg tilalmát, a versenykorlátozó megállapodások tilalmát, illetőleg a vállalkozások összefonódásának az ellenőrzését. Ebből a szempontból a '90eshez képes t ez egy határozott előrelépés. Nem azért, mert akkor rossz törvényt fogadtunk el, hanem azért, mert egy sor tapasztalat gyűlt fel az akkori versenytörvény alkalmazása kapcsán. Én azt gondolom, hogy a módosítás átvezetése ezen éppen ezért elég előremutató. Azonban tudni kell azt, hogy még mindig nem lehet azt mondani, hogy egy olyan törvényt tudunk alkotni, amely hosszú generációkon keresztül Magyarországon hatályban lesz, hanem egy olyan törvényt alkotunk, amely alkalmazkodik a most felgyülemlett tapasztal atok szerinti piacgazdasági működéshez Magyarországon. De könnyen meglehet, hogy ez sem elégséges. Ez egy olyan folyamat, amikor látnunk kell azt, hogy gyorsan változik a gazdaság, a gazdasági szereplők viselkedése, új tényállások keletkezhetnek, amelyek k orlátozzák az általunk vélelmezetten a versenyhez kötődő közérdeket. Éppen ezért ezeket alkalmazni kell a szabályozásban. Én azt
