Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÓSA LAJOS, a Fidesz
2260 gondolom, hogy a törvényjavaslat által megvalósított szabályozás jó egyensúlyt teremt e között a nagyon korlátozó és nagyon kör ülíró szabályozás, illetőleg egy általánosabb szabályozás között. Külön ki kell térni arra a problémára, amelyet Magyarországon a közszolgáltatások, illetőleg a közszolgáltatásban tevékenykedő vállalatok jelentenek. Egyrészt világos, hogy ezen vállalatok d öntő többsége gazdasági erőfölényben van a fogyasztóival szemben, másrészt az is világos, hogy az összefonódás esetükben nem fog megvalósulni, mert mondjuk a Magyar Államvasutak nem fog összefonódni semmilyen más vasúti társasággal, mert egyetlenegy személ yben államosvasút Magyarországon. A közszolgáltatások esetében különösen az erőfölénnyel való visszaélés a problémás. Úgy gondolom, hogy ebben a vonatkozásban módosító indítványokkal még lehet segíteni a törvényjavaslatot, hogy ezekre a kérdésekre egy pici t pontosabb szabályozást adjon. Gondolok itt elsősorban azokra a problémákra, amelyeket mi is megismerhettünk különösen az interpellációk és az azonnali kérdések órájában felvetett kérdéseknél, nevezetesen, hogy bizony egyes fogyasztók vagy vállalatok nem tudják feltétlenül jól képviselni az érdekeiket akkor, amikor ezen erőfölénnyel való visszaélést valósít meg egy közszolgáltatásokban tevékenykedő vállalat, ugyanakkor adott esetben ez nem is feltétlenül érdekük, azonban ez a piaci versenyt korlátozza. Az összefonódás viszonylagosan új jelenség Magyarországon, s érthető, hogy új jelenség, hiszen a privatizáció előrehaladtával, az állami vagyon leépítésével és eladásával egy sor olyan magánvállalat jött létre, amelynek most a versenyhelyzetben kell megtaláln i a szerepét, és adott esetben ezeket a szerepeket és helyeket az összefonódások, összeolvadások útján próbálják a piaci szereplők megtalálni. Tehát az összefonódás egy viszonylagosan új jelenség Magyarországon a kilencvenes állapotokhoz képest, amikor men nyiségében megnőtt ezeknek az eseteknek a száma. Éppen ezért az összefonódások ellenőrzése hallatlan fontos és egy olyan elem ebben a törvényjavaslatban, amely feltétlenül támogatást és még egy pici pontosítást igényel. Amikor "pici pontosítást" mondok, ar ra gondolok, hogy az összefonódások pontos szabályozását, tehát hogy mely forgalomnagyság, milyen vállalatnagyság esetében kell ezt az összefonódást ellenőrizni a Versenyhivatalnak, bizony elő lehet segíteni. Ha nem akarunk évenként törvényt módosítani, ak kor valóban a tízmilliárdos értékhatár átgondolandó. Nem biztos, hogy találunk jó megoldást, de azt gondolom, hogy mindenképpen érdemes módosító indítványokkal próbálkozni, és mi erre vonatkozóan próbálunk javaslatokkal előállni a tisztelt Ház elé, mert úg y gondoljuk, hogy a mai inflációs folyamatok mellett ennek az értékhatárnak a sorsa néhány év múlva feltétlenül megkérdőjeleződhet. Tisztelt Ház! A Fidesz véleménye szerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény olyan törvényjavaslat, amely a piacgazdaság kiépülésében fontos szerepet játszó piaci verseny megőrzésére alkalmas. Úgy gondoljuk, hogy egy olyan törvény, amely támogatásra méltó még akkor is, ha a részletkérdésekben nyilván lesznek vitáink az előterjesztő vel. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat előterjesztője az igazságügyminiszter, gondolom, hogy a kritikákat az igazságügyi tárca felé kell megfogalmazni és nem a Versenyhivatal felé - ez csak egy olyan pontosítás, ami itt a vitában felmerült. Azt his zem, hogy az igazságügyminiszter, illetőleg az előterjesztő egy sor olyan megoldást átvett ebbe a törvénybe, amivel a '90es törvényjavaslat már élt, amit egyébként a parlament szinte teljes egészében támogatott. Így például a '90es törvényjavaslatban is szerepelt, hogy a Versenyhivatal elnöke részt vesz az Országgyűlés munkájában. Éppen ezért szó sincs arról, hogy a Versenyhivatal elnökét illetné az a bírálat, hogy ő most akare valamit vagy sem. Az előterjesztőt kell bírálni ebből a szempontból, bár hoz zá kell tenni, hogy egy olyan törvényből vette át ezt az előterjesztő, amit egyébként mindenki, ezt a momentumot bírálók is megszavaztak annak idején a Házban. Hasonlóképpen kell értékelni azt a tényt, hogy nem a Versenyhivatal elnöke akarja megválasztatni magát. Ha valaki bírálni akarja ezt a momentumot, persze bírálhatja, jogosan,