Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÓSA LAJOS, a Fidesz
2258 Az 1990es versenytörvény tárgyalásakor is ez volt az a fő indok, amellyel a parlament ezt a z akkori törvényjavaslatot elfogadta, amely mind a mai napig hatályban van. Azonban talán a képviselőtársak még emlékeznek arra, hogy az akkori törvény tárgyalásakor is majdnem mindenki utalt arra, hogy tekintettel a piacgazdaság magyarországi kialakulásán ak folyamatára, a '90es törvény nem egy kőbe vésett törvény abban az értelemben, hogy hosszú időre alkotja a parlament, hanem igenis a versenytörvény alkalmazása kapcsán, a piacgazdaság kiépülése kapcsán összegyűlnek azok a tapasztalatok, amelyeket vissza kell vezetni a törvényben, felül kell vizsgálni az akkori törvényt, és új törvényt kell alkotni - hiszen '90ben nem állt rendelkezésünkre egy sor adat, egy csomó tapasztalat, és végeredményben az akkori piacgazdasági folyamat kialakulásának az elején jár tunk. Ennek az új törvényjavaslatnak, amely a T/1967. számot viseli, éppen ezért elégséges indoka az, úgy gondolom, hogy egy új versenytörvényt alkosson a parlament, pontosan ezeknek a tényeknek a figyelembevételé vel. Azonban azt is világosan kell látni, hogy egy versenytörvénynek mi a feladata, és mi az, ami nem tartozik a versenytörvény hatálya alá, illetőleg amit nem szabad elvárni a versenytörvénytől. Ma a magyar gazdaság egyik legfontosabb problémája a feketeg azdaság elleni küzdelem, illetőleg a probléma rendbetétele. A feketegazdaság elleni küzdelem kapcsán az Országgyűlésnek számos feladata van, nagyon sok törvényt kell megújítania, elfogadnia a tisztelt Háznak; ilyenek: a fogyasztóvédelmi törvény, a reklámtö rvény, az összeférhetetlenségekre vonatkozó jogszabályok és törvények, a közbeszerzésről szóló törvény, az adótörvények módosításai - tehát egy sor törvényt fel lehet itt sorolni. Bizonyos vonatkozásban ide kell sorolni a versenytörvényt is. Azonban azt lá tni kell, hogy a feketegazdaság felszámolásában a versenytörvény csak korlátozott erővel bír. Azért bír korlátozott erővel, mert a versenytörvény az egyébként jogszerűen működő gazdasági vállalkozások versenyszabályait rögzíti, és vizsgálja azt, hogy a ver senytörvénynek vagy az elvárásoknak megfelelően tisztességes vagy tisztességtelen versenymagatartást tanúsítanak, visszaélneke az erőfölényükkel, vagy olyan kartellegyezséget kötnek, amely a verseny halálát jelenti adott piacon. Azonban nem feladata a ver senytörvénynek egy sor tényállás vizsgálata, például az, hogy az illető vállalkozás egyébként az adójogszabályokat betartjae, legálisan alkalmazzae a munkaerőt, illegálisan szerzi be az árut vagy sem, kifizetie a vámtartozásait - és sorolhatnánk egy cso mó dolgot, ami a feketegazdaság tényállását kimeríti; de a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás ügyében a Versenyhivatal - vagy az a hivatal, amely ezeket a kérdéseket vizsgálja - értelemszerűen nem tud ezekre kitérni. Ha a feketegazdasá got mint kavargó, fekete masszát látjuk magunk előtt, és nem teszünk világosan különbséget aközött, hogy mely hivatalnak mely vonatkozásban van feladata a feketegazdaság elleni küzdelemben, akkor soha nem fogunk előrejutni annak érdekében, hogy a feketegaz daságot Magyarországon visszaszorítsuk - ha nem is felszámoljuk, de legalább visszaszorítsuk. Éppen ezért ettől a törvényjavaslattól csak azt kell követelni, ami elvárható tőle - és egy sor feketegazdasági kérdésben ez a törvényjavaslat tehetetlen. Ez nem jelenti azt, hogy a feketegazdaságot tudomásul kell vennünk, és azt kell mondanunk, hogy: "hát igen, ez a törvény csak korlátozott mértékben tudja ezeket a kérdéseket kezelni, mit van mit tenni..." Nem erről van szó, csak világosan kell struktúrálnunk az e lőttünk álló problémát; mert ha nem tesszük ezt, akkor a feketegazdaság megmarad fekete, gomolygó ködnek - amilyen a szó valódi értelmében , anélkül, hogy világosan látnánk az egyes problémákat, és világosan látnánk az ebből adódó teendőket - azokat a tee ndőket, amelyek a kormányzatot, a parlamentet, valamint a kormányhivatalokat illetik. Azt is világosan kell látni, hogy a tisztességes magatartás egy piacon - vagy a verseny korlátozása vagy szabadsága - nem önmagában a törvényektől függ. Minden piaci szer eplőnek van egy adott magatartása, ami nemcsak a törvényektől függ. Éppen ezért az világos, hogy a törvények erősen befolyásolják a piaci szereplők magatartását, de ezen túlmenően egy sor kérdés befolyásolja ezt, és nem minden esetben lehet a tisztességes magatartást oly mértékben megfogalmazni vagy
