Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KÓSA LAJOS, a Fidesz
2257 mozdulattal hatályon kívül helyezi a versenytárgyalásról szóló törvényt, azzal az indokolással, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény miatt ez feleslegessé vált, tehát a kógens szabályai feleslegessé váltak. (11.30) Diszpozitív szabályként tört énő fenntartását az indokolta volna, hogy honnan lehet majd tudni, hogy ki szegi meg a versenytárgyalást, ha a versenytárgyalás fogalma jogszabályilag meg nem fogalmazott törvényi tényállás. A hatályos törvény "A fogyasztók megtévesztésének tilalma" fejeze tcímének "A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma" címre történő átkeresztelésével nem hozott tartalmilag semmi újat. Az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezés mellőzése pedig - a gazdasági reklámtevékenységről szóló és előkés zítés alatt álló, tehát még nem létező törvényre hivatkozással - a fogyasztók érdekét sértő vállalkozás. Hiszen a most mellőzött tilalmat úgy a Gazdasági Versenyhivatal, mint a bíróságok is következetesen és gyakran alkalmazták; meg is szűnt a név szerint megnevezett versenytárs és árujának a pocskondiázása. A törvény hatálybalépése előtt azonban szabad a pálya, ha addig a beígért törvények meg nem születnek. Valóban újdonság a jogharmonizáció - és ezen belül a vertikális kartelltilalom - bevezetése. Feltét elezésem szerint a teremben ülők kivétel nélkül hívei az európai integrációs folyamatnak. Azonban valahogy néhányunkat megdöbbenthet az a csillapíthatatlan jogharmonizációs düh, ami eluralkodott a jogalkotásunkban, holott maga az indokolás is helyesen hiva tkozik arra, hogy az európai megállapodás 62. cikkéből nem következik ilyen mértékű jogharmonizációs kötelezettség. A 67. cikk puha fogalmazása is csak az "amennyire lehetséges" kifejezést használja. Túlzott tehát ez a lihegés akkor, amikor az Unióban már benn ülő tagállamok önmaguk se nagyon törik a kezüket és a lábukat ahhoz, hogy a jogalkotási szuverenitás teljes feladásával, azonnal és rögtön harmonizáljanak. Sajnos az idő lejártának közeledtével, ennyi negatívum után, befejezésül és váratlanul egy pozi tív csattanó: a hiányosságai és a szükségtelensége ellenére a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a törvényjavaslatot; mert minden olyan törvényjavaslatot támogat, amely a jó erkölcs elfelejtésével, de a tisztesség érvényesítésével rendet akar teremteni a piaci versenyben, és bízik abban, hogy a módosító javaslatok a felsorolt hiányosságokat kijavítják. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Kósa Lajos úr, a FideszMagyar P olgári Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka; szólásra készül dr. Balsai István úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót Kósa Lajos úrnak. KÓSA LAJOS , a Fidesz képviselőcsoport részéről: Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A ver senytörvény tárgyalásakor minden hozzászóló néhány mondatban említést tett arról, hogy igazából miért van szükség egy ilyen törvényre; egész pontosan: mi az a nagyon fontos közérdek, ami miatt erre a versenytörvényre szüksége van az országnak. A piaci vers eny ugyanis nyilvánvalóan nagyon fontos közérdek. Azért közérdek, mert a piacgazdaság mechanizmusában a piaci verseny az, amely biztosítja a társadalom erőforrásainak optimális felhasználását. Elvileg a piaci verseny biztosítja azt, hogy a társadalom erőfo rrásai oda áramoljanak, ahol a leginkább hasznosulnak, és ennek a folyamatnak a fenntartása éppen ezért nagyon fontos közérdek. Amikor a piaci verseny fenntartásáról beszélünk, nyilvánvaló, hogy meg kell azokat a szabályokat alkotnia az Országgyűlésnek, am elyek segítik e folyamat fennmaradását, illetve kijelölik azokat a kereteket, amely keretek között a piaci verseny a működését a köz érdekének megfelelően kifejti.
