Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TAKÁCS IMRE, az MSZP
2253 megalk ották az első antitröszttörvényt, amely megtiltott minden olyan szerződést, amely a versenyt korlátozza. Magyarországon először 1931ben szabályozták a kartellek tevékenységét; száz évvel az USAban bevezetett antitröszttörvény után 1990ben hazánkban is e lfogadták a tisztességtelen piaci magatartás tilalmát kimondó LXXXVI. számú törvényt, és most kerül sor az ezt továbbfejlesztő 1967. számú törvényjavaslat megtárgyalására. Ezen törvénytervezet, valamint a múlt évben elfogadott közbeszerzési törvény és a kö zeljövőben remélhetőleg a parlament elé kerülő reklámról szóló törvény között igen szoros kapcsolat van. Ezen összefüggések közül most csak arról szólok, hogy mindegyik szabályozás arra törekszik, hogy a gazdaságban érvényesüljenek az etikai normák. Amarty a Sen, a Harvard Egyetem professzora mondta: "Aki ma belép a közgazdaságtan területére, jobb, ha felhagy az etika minden reményével." Való igaz, hogy az erkölcsfilozófia a köldökzsinórjától elszakadt, a túlzottan szakosodott közgazdaságtan nem biztosít táp talajt az etikai döntéseknek. Az etika a cselekvések finom szabályozását segíti elő, hiszen elképzelhetetlen minden döntést szerződéskötéssel szabályozni. A piacon érvényesülő erkölcs a kölcsönös bizalom kialakulását eredményezi, ez pedig csökkenti a szerz ődéskötés költségeit. Az 1967. számú törvénytervezet is hozzájárul az etikai normák kialakulásához, azonban hozzáteszem, hogy a kamaráknak óriási szerepük van abból a szempontból, hogy etikai kódexeket állítsanak össze, és az USA példája alapján, ahol a na gyvállalatok mintegy 80 százaléka rendelkezik etikai kódexszel, Dániában etikai mérlegbeszámolókat készítenek, jó lenne nálunk is az etikát fontosabb dologként kezelni. A törvényjavaslat általános indoklása megemlíti, hogy a sok új vállalkozás, a piaci vis elkedés normáinak hiánya, a piaci szerkezet jelentős átalakulása megköveteli a hazai versenyjog továbbfejlesztését. (11.10) Úgy gondolom, az eddig elmondottakból kitűnik, hogy én a piaci viselkedés normáinak hiányát tartom a legfontosabbnak, elismerve azt, hogy ez szorosan összefügg az említett okokkal is. A továbbfejlesztés legfontosabb oka azonban az, hogy hazánk a jövőben az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, s az 1991ben Brüsszelben aláírt európai megállapodás igen sok feladatot jelölt ki a törvényjava slat megalkotói számára. Az európai megállapodás szerint a társult országoknak - így hazánknak is - az Európai Unió versenypolitikai szabályozását kell valóra váltani. Ennek alapján nem lehet a vállalkozások számára olyan állami támogatást nyújtani, amely azáltal, hogy azokat előnyben részesíti, torzítja a versenyt. Ez a követelmény a támogatások újragondolását igényli. A megállapodás 62. cikke szerint összeegyeztethetetlen minden megállapodás a vállalatok között, amelynek az a célja, hogy a versenyt megaka dályozzák, korlátozzák vagy torzítsák. Megjegyzem, hogy az 1990es törvény a hazai versenyszabályozásban csak a korlátozásról és a megakadályozásról szól; a jelenlegi törvénytervezet viszont kiegészíti ezt a torzítással is. A megállapodás összeegyeztethete tlennek tartja az egy vagy több vállalat által uralkodó helyzettel való visszaélést hazánk vagy a Közösség területének egészén vagy jelentős részén. Az 1990es versenykörülményekhez képest igen fontos változást tartalmaz ezen törvénytervezet IV. fejezete, amelyről a miniszter úr már szólt, így erről én nem kívánok szólni. Egyet lehet érteni azzal, hogy a mentesülés rendszere Magyarországon is beépült a törvényjavaslatba. A mentesülés szempontjait a törvény határozza meg, a mentesülésről pedig a jövőben korm ányrendelet dönt. A törvényjavaslat V. fejezete, amely a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról szól, az Európai Unió definícióját alkalmazza, és megszünteti azokat a formális küszöböket, amelyek eddig a piaci részesedéshez kapcsolták az erőfölé nyt. Számomra az egyik legnagyobb gondot "A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése" című IV. fejezet okozza. A 24. § alapján a vállalkozók összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól
