Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TAKÁCS IMRE, az MSZP
2252 is megfelelőnek tartom. Azok a hivatalok, amelyekről Torgyán úr szólt, hogy a t örvénytervezetben szerepelnek, azok már az elmúlt öt évben is léteztek. Nem akarok a továbbiakban vitatkozni azokkal a gondolatokkal, amelyeket a frakcióvezető úr elmondott, majd a részletes vitában hátha sor kerül erre. Tisztelt Képviselőtársaim! A tiszte sségtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1967. számú törvényjavaslat megvitatásával és elfogadásával hozzájárulunk a fejlett piacgazdaság kialakulásához, mert a piaci koordináció igen fontos erkölcsi követelményei a magántulajdon ti szteletben tartása, a szerződéshűség és a tisztességes verseny. Csak a tisztességes piaci magatartás és verseny biztosít a vállalkozók számára olyan normálprofitot, aminek forrása nem az árak indokolatlan emelése, hanem a piaci igényekhez való folyamatos a lkalmazkodás, a költségek csökkentése, a hatékonyság növelése. Azt nem kell bizonyítani, hogy ezáltal kedvezően alakul a nemzetgazdasági egyensúly és a költségvetés bevételei is. Végső soron ezen törvényjavaslat, illetve ennek elfogadása szerteágazó pozití v hatást gyakorol a gazdasági, társadalmi folyamatokra. Érdemes felvetni azt is, hogy mit értünk tisztességes piaci magatartáson. A piac szereplőinek olyan döntését, cselekedeteit, amikor nemcsak saját érdekeiket, hanem mások érdekeit is figyelembe veszik. Ezen magatartást jelentősen meghatározza a piac jellege, formája. Az atomizált piacon, amikor sok az eladó és vevő, ezért az árak a termelőktől, a vevőktől függetlenek, a piaci résztvevők csak árelfogadóként tevékenykedhetnek; a termelők csak a mennyiségg el tudják az árakat befolyásolni. Ezzel ellentétes helyzet alakul ki az oligopol és monopol piacon. Ekkor az államnak be kell avatkoznia nemcsak a tisztességes piaci magatartás, hanem a hatékonyság növelése érdekében is. Ekkor azonban különösen indokolt be tartani azt az elvet, amely szerint piacból annyit, amennyi lehetséges, állami beavatkozásból annyit, amennyi szükséges. Csak így lehet a piacgazdaság előnyeit biztosítani. "A piacgazdaság legfontosabb politikai előnye az, hogy toleráns az emberek különböz őségével szemben" - állapítja meg Scitovszky Tibor, az USAban élő magyar származású professzor, hiszen a piac fajra, nemre, származásra való tekintet nélkül mindenkinek zöld utat mutat a gazdaság gyarapodásához. A piac legfontosabb gazdasági előnye az, ho gy a fejlődés motorja, hiszen innovatív, új ötleteket megvalósító vállalkozását, munkáját magas profittal honorálja. Ez a magas profit társadalmilag igazságos, tisztességes, hiszen a korszerűbb és jobb termékért a fogyasztó hajlandó többet fizetni. A piaci koordináció a bürokratikus koordinációnál lényegesen jobban biztosítja a különböző erőforrások szükségletekhez igazodó elosztását és hatékony felhasználását, így jobban megvalósítja a termelésfogyasztás összhangját. A piac jól informálja a termelőket arr ól, hogy miképpen használják fel jövedelemmegtakarításukat. A piac azzal is a fejlődést serkenti, hogy a takarékosan, alacsony termelési költséggel dolgozók számára növekvő hasznot biztosít. A monopó lium azonban akkor is magas profitot érhet el, ha nem csökkenti a költségeit, hiszen nem árelfogadó, hanem ármeghatározó szerepe van. Így a monopolpiacon nem érvényesül a hatékonyságnövelő kényszer. Ezért bizonyos esetekben nem lehet lemondani a közvetlen árszabályozásról, a hatósági árakról és az árbejelentési kötelezettségről. Az természetes, hogy a piacgazdaságban a monopóliumok - így például az energiatermelő és szolgáltató vállalatok is - gazdasági profitot kell hogy realizáljanak. Ez akkor következik be, ha a piaci ár magasabb, mint az átlagköltségek minimuma. Azonban az energiaszektorban is szükséges annak elemzése, hogy milyen költségnemek, költségelemek indokoltak és melyeket lehet a hatékonyság növelésével csökkenteni. Az állami beavatkozást igazo lja az USA gazdaságtörténelme is. Az Egyesült Államokban a múlt század utolsó harmadában számottevő volt az ipar fejlődése, a kisvállalatok csődbe jutottak, létrejöttek a nagyvállalatok és azok egyesülései. Ennek ellensúlyozására 1890ben az USAban
