Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF, az FKGP
2250 Hadd induljak ki abból a tényből, hogy miközben a törvényjavaslat deregulációról beszél, az 1990ben elfogadott hasonló tárgyú törvénynek körülbelül hatszorosára növeli a szabályozásokat. Tehát pont az ellentétes úton halad, mint amit meghirdetett. Ez az irgalmatlan bővítés azonban nem az ügy érdeméből következik, hanem a téma értelmetlen és elkerülendő felvizezéséből. Olyan rendkívül hosszú és áttekinthetetlen ez a törvény, hogy már ez okból is szint e elriasztja majd az érintetteket ennek a használatától. Hadd legyen szabad arra hivatkoznom, hogy az 1990. évi hasonló tárgyú törvény hét oldalon sokkal világosabb törekvé seket fogalmazott meg. Kifejezetten szerencsétlenek azok a változások, amelyeket ez a törvény megcélzott. Az egyik oldalon sok a túlszabályozás, miközben pedig a másik oldalon a leglényegesebb kérdések szabályozását kihagyja. A törvénytervezet feltehetően két célt akar szolgálni. Egyrészt a Környezetvédelmi Hivatal (sic!) jogosítványainak további kibővítését akarja elérni, másrészt pedig az eljárási díjak emelését. A Versenyhivatal minisztériumi rangon lé pne be a magyar jogrendbe, élén miniszteri besorolású elnök állna, a helyettesek pedig államtitkári ranggal szerepelnének a hivatali életben. Itt utalnék arra, hányszor nyilatkozott ez a kormány arról, hogy semmilyen körülmények között nem kívánja a bürokr áciát növelni. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hanyadik olyan esettel állunk most már szemben, amikor újabb és újabb hivatalokat kívánnak létrehozni. Épp tegnap esett szó a miniszterelnök úr felszólalása kapcsán az általa most beiktatni akart nyomozó hivatalról. A Versenyhivatalon belül megalakulna egy bizonytalan profilú versenytanács, ami megint tovább növeli a bürokráciát, természetesen kiválóan dotált tagokkal. A magas jövedelmet azzal indokolják, hogy az összeférhetetlenségi szabályok miatt más te rületen keresőfoglalkozást nem űzhetnének. Miközben nagyon fontosnak tünteti fel a törvényjavaslat a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést és ezen belül a verseny korlátozását, a változások mértéke egyértelműen sajátos szerepkört biztosít a Ver senyhivatalnak, egyes esetekben egyenesen törvényfelettiséget biztosít a számára. A Versenyhivatal ugyanis szubjektív szempontok alapján a törvényellenes magatartás gyakorlását engedélyezheti. Megdöbbentő, igen tisztelt képviselőtársaim! Ezzel egy áttekint hetetlen kézivezérlés jönne létre a piaci viszonyok területén a Versenyhivatal irányításával. Ha tehát a törvény megsértéséről a Versenyhivatal megállapítja, hogy az szerinte nemes célt szolgál, ebben az esetben a törvény rendelkezéseinél fogva a Versenyhi vatal minden további nélkül engedélyezheti a kifejezetten törvényellenes magatartást. Úgy gondolom, ez jogállamban megengedhetetlen, hiszen a nemes célú törvénysértések elkövetésének fogalma a magyar jogrendszeren belül nem kívánatos. A törvény tele van be lső ellentmondásokkal, például a 7. §. Itt a törvény kimond egy tilalmat, amelyet rögtön fel is old. Így nem lehet tudni, hogy vajon létezike ez a tilalom vagy nem létezik. Képtelen jogi fogalmakat állít fel, mint például a 8. § (2) bekezdés b) alpontjába n, amely kimondja: a fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Igen tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen képtelenség ez a megfogalmazás, hadd utaljak arra, hogy nem az elhall gatás a probléma, hanem az, hogy az ilyen árut egyáltalán nem is lehetne forgalomba hozni. Tehát a törvényalkotó az alapvető fogalmakkal sincs tisztában, amikor ilyen szöveget terjesztett a Ház elé. Keveset lehet tudni arról, mit lehet tenni például a már létrejött nem természetes monopóliumokkal. Rendkívül lényeges kérdés. Ezen kívül is sok lényeges kérdés kimarad a törvényjavaslatból a korábbi törvényhez képest is, amely helyett egy jobbat kívánt ez a törvényelőterjesztés a Ház elé tárni. Így például kim aradt az árukapcsolás tilalma, amely a '90. évi törvény 90. §ában szerepelt. A szabványtól való eltérésről és annak következményeiről ugyancsak nem rendelkezik. A tisztességtelen reklám részletesebb leírása hiányzik, noha a '90. évi törvény 11. § b) pontj a azt sokkal bölcsebben megtette, és nem szabályozza a természetes monopóliumok ügyeit. Teljesen kimaradt - most figyeljenek, képviselőtársaim! - a feketegazdaság elleni küzdelem egy
