Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TARDOS MÁRTON, az SZDSZ
2248 egyszerűen arról van szó, hogy magánkézbe adjuk az állami tulajdont, nem egyszerűen arról van szó, hogy egy tulajdonos helyett tulajdonosok sokasága működjék - mert ezt ugyancsak el lehet közvetlenül törvényi szabályozással intézni, és a privatizációs törvény jól vagy rosszul erről gondoskodik , hanem jól működő piacgazdaság csak akkor működik, ha a faktorok, a piacon részt vevő vállalkozások egyértelműen a saját tőkeérdekeiket tekintik célnak, nyereségorientáltak, a működésük alapfeltételének tekintik azt, hogy amortizálódjék a befektetett tőke és hozadékot biztosítson a tőke . A magyar gazdaságban az a közel egymillió vállalkozó, akit nyilvántartunk, még nagyrészt nem ezek szerint a normák szerint működik. Tudvalevő dolog, hogy sehol a világon ezek a normák könyv szerinti értelemben, tankönyv szerinti értelemben nincsenek beta rtva, de a magyar gazdaságnak egyik legnagyobb gyöngéje, hogy itt a piaci szereplők magatartása még nagyonnagyon messze van a könyvben előírt, a tankönyvben tanított versenynormáktól. Hasonló módon tudnunk kell azt, hogy nem a versenytörvény és nem a piac i tisztességtelen magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény az egyedüli törvény, amely a piacra hatással van. Magában az alkotmányban kell megfogalmaznunk azt, hogy a magyar gazdaság versenygazdaság, piacgazdaság és a piacgazdaság normái s zerint akar élni. Tudnunk kell azt, hogy a nonprofit tevékenység szabályozása, a fogyasztóvédelem, a reklám, tehát számos olyan kérdés, amivel az Országgyűlés ezekben a hetekben, hónapokban foglalkozik, ugyancsak lényeges normákat szab a piacgazdaság haték ony működéséről, és ezek sikeres európai normák szerinti megoldása nélkül magától a versenytörvénytől se várhatunk megoldást. A miniszter úr említette azt a kérdést, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény ne m foglalkozik, és értelemszerűen nem is foglalkozhat a feketegazdaság kérdésével, de azt is tudnunk kell, hogy ameddig a gazdasági tevékenységeknek nagyon nagy része, közel egyharmada, nem a törvényben előírt normák szerint folyik, addig igazi versenyfelté telek az országban nem érvényesülnek. (10.40) Tehát jelentős erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a feketegazdaság visszaszoruljon; hogy a feketegazdaság súlyos, társadalomellenes üzelmei - szigorú tilalmakkal, szigorú tiltásokkal és súlyos b üntetésekkel - lényegesen csökkenjenek, lényegében megszűnjenek, és hogy a feketegazdaság azon elemei, amelyek nagyon elterjedtek az országban - és amelyek nem ilyen, a tisztességtelenség súlyos elemével, hanem az állampolgári racionalizmus sajátos megnyil vánulásaként működnek akár az eladók, akár a vevők, akár a termelők, akár a felhasználók oldalán , elveszítsék azt a szerepet, amelyet jelenleg betöltenek, hogy az állampolgárok, a termelők, a kereskedők megtalálják a nyereséges üzletfeltételek útját, a t örvények betartása mellett. Ez az adózási törvények, a tbjárulék beszedése és soksok más kérdésnek mélyen szántó változását követeli meg. A végén említést szeretnék tenni arról is, hogy a benyújtott törvényjavaslat - amelyet a szabaddemokraták támogatnak és alapvetően jónak tartanak , nem tekinthető még egy olyan dokumentumnak, amely minden kérdést egyértelműen és tökéletesen szabályoz. Két ilyen problematikus esetet szeretnék fölvetni, melyekről szeretném, ha az Országgyűlésen vita folyna, és az Országg yűlés vitája alapján a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szövegében módosulás következne be. És szeretném, ha ennek megfelelő módosító javaslatokat a frakciónk előkészítene, és ígérem is, hogy elő fog készíten i. A Versenyhivatal bírósági tevékenységének szabályozásáról van szó. Arról van szó, hogy biztosítotte a sértett védelme az eljárás során? Nem kelle a sértett érdekében, a sértett érdekei védelmének jogszerűsége érdekében további gondolatokat megfogalmaz ni és változtatni a normaszövegen? Ugyancsak vitathatónak tartjuk a Versenyhivatalnak mint döntéshozó bírósági intézménynek a döntésével kapcsolatosan a föllebbezés és ezzel kapcsolatban a pénzbírságok behajthatósága kérdésében itt kialakult álláspontot.
