Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 16 (166. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - TARDOS MÁRTON, az SZDSZ
2247 Maradtak még azonban azután is kétségeink. Nevezetesen három kérdésben. Először is a termelők és általában a kistermelők biztosabban hozzájuthatnake a szerz ődésben megállapított és átadott termékek árához? Volt régen egy mondás, hogy az áru akkor van jó helyen, ha az eladásra került. Sajnos, ez ma már nem igaz, az áru csak akkor van jó helyen vagy biztos helyen, ha a termelő azért megkapta az ellenértéket, te hát a pénzt is. A javaslat tartalmazza ugyan, hogy a törvényjavaslat célja megvédeni a kicsiket, az erőtleneket a nagyoktól, a hatalmasoktól. De ki védi meg azokat a kistermelőket, és általában a termelőket azoktól a csalárd módon eljáróktól - nevezhetem ő ket egyszerűen szélhámosoknak , akik esetleg éppen fantom kft.ket alakítanak, átveszik az árut, aláírják, lepecsételik, csak éppen elfelejtenek fizetni, hosszas bírósági eljárásokra kerülhet sor, és a termelők esetleg még akkor sem juthatnak pénzhez. Saj nos, általában a termelők, főleg a kistermelők nagyon járatlanok az ilyen jogi útvesztőkben. Tartalmazza azt is, hogy a Versenyhivatal határozata azonnal végrehajtható, és így a költségvetés hamarabb pénzhez jut. De itt is az a kétségünk maradt, hogy által ában még akkor sem biztos, hogy a termelők hozzájuthatnak az őket megillető részhez. Másodsorban olyan kétségünk maradt még, hogy esetleg éppen a rejtett kartellek létrehozása - pont a szövetkezeti forma kihasználásával - nem valósulhate meg. Bár általába n el kell mondanom, hogy a szerződéses fegyelem, a fizetési fegyelem és általában az adózási fegyelem is sokkal jobb a nagy, ismert cégeknél, hisz éppen erre Raskó úr a feketegazdaságról tartott vitanapon említést tett. Harmadsorban pedig nem akadályozzae ez a javaslat a vertikális szövetkezések létrejöttét. Mindezek után bizottságunk úgy vélte, hogy ez nagyon fontos törvényjavaslat, és általános vitára egyhangúlag javasolta a bizottságunk, hozzátéve, hogy az esetleges kétségek talán módosító javaslatokkal kiküszöbölhetők. Így a bizottságunk is azt kéri, hogy minél hamarabb fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képv iselőcsoportok vezérszónokai fejtik ki álláspontjukat, a házbizottság ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően legfeljebb 1515 perces időtartamban. Megadom a szót először Tardos Mártonnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónoká nak. Őt követi majd Torgyán József, a Független Kisgazdapárt részéről. Megadom a szót Tardos Márton képviselő úrnak. TARDOS MÁRTON , az SZDSZ képviselőcsoport részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztességtelen piaci magatartás és a versen ykorlátozás tilalmáról szóló törvény nagyon lényeges előrelépést jelent a magyar gazdaság, ezen belül a piaci viszonyok kialakításának ügyében. Ahogy a miniszter úrtól hallottuk, a törvény alkotóinak, a törvény normaszövege megfogalmazóinak az volt a fő cé lkitűzésük, hogy az európai normákhoz közelítse a magyar piac szabályozását. Hallatlanul fontos kérdésnek tekintjük, hogy a magyar törvényi rend elismerje és kötelezően előírja azokat a normákat, amelyek a fejlett piacgazdaságban érvényesek. Az új törvény, úgy gondolom, a szabaddemokraták véleménye szerint egyértelműen jelentős lépést fog előre jelenteni abban, hogy ezt a célt elérjük. Most mégsem arról fogok beszélni, hogy az európai normák elfogadása, a már korábban kialakított független Versenyhivatal lé trehozása milyen határozott lépést jelent, hanem éppen az ellenkezőjét szeretném hangsúlyozni, hogy önmagában véve a versenytörvény megfogalmazása, a versenytörvény normáinak kimondása nem jelent még megoldást a piacgazdaság fejlődése szempontjából. A piac gazdaság azt követeli meg, hogy nagyszámú független gazdasági egység profitorientáltan működjék a gazdaságban, és ennek az előfeltételeit megteremteni törvénnyel nem lehet. Hiszen nem
