Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP):
2194 és a joggal elősegítse ezeknek a mintáknak a követését, bizonyos mintákat pedig elfogadjon, toleráljon, de a követendő példákhoz hasonló jogvédelemben azért ne részesítse őket. Ezért, összefoglalván a Magyar Demokrata Fórum véleményét, kérem képviselőtársaimat, hogy ebben a kormány által beterjesztett formában ne támogassák ennek a kérdésnek a megoldását. Köszö nöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm képviselő úrnak. Szólásra következik Gáspár Miklós úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztel t Országgyűlés! A kormány által a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslattal a jelenlegi formájában a Kereszténydemokrata Néppárt nem tud egyetérteni. A törvényjavaslat a különnemű személyek, tehát a férfi és a nő élettársi kapcsolatához hasonlóan lehetővé teszi, hogy az azonos nemű személyek törvényes élettársi kapcsolatot létesíthessenek, illetve egészen pontosan a törvényjavaslat szerint - idézem - "két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő azonos nemű személy élettársnak tekintendő". A törvényjavaslat indoklása szerint erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság a 14/1995ös, március 13án kelt határozata szerint ellentétes az a lkotmánnyal, és az alkotmány 70. §ába ütköző hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha a jogszabályok kizárólag csak a férfi és nő együttéléséhez fűznek jogkövetkezményeket, az azonos neműek együttéléséhez pedig nem. E jogkövetkezmények például a hivatali összeférhetetlenséggel, a társadalombiztosítási és szociális juttatásokkal - mint például az özvegyi nyugdíj , a büntető- és polgári eljárásban a tanúvallomás alóli felmentéssel és a gazdasági életközösségből adódó vagyoni helyzettel és juttatásokkal kap csolatban merülhetnek fel. Az Alkotmánybíróság azonban a határozat indoklásában azt már nem mondta, hogy ezt az ellentmondást úgy kell feloldani, ahogy a kormány ezt most teszi, vagyis hogy a polgári törvénykönyvben törvényesíteni kell az azonos neműek egy üttélését, és azt a különneműek együttélésével azonos módon kell a polgári törvénykönyvben szabályozni. Sőt, az Alkotmánybíróság kifejezetten kimondta és kiemelte, hogy a törvényhozónak többféle lehetősége van arra, hogy egyenlő jogállást biztosítson az él ettársi viszonyhoz hasonló kapcsolatban együtt élő minden személy számára. Így például a kormány által javasolt megoldás helyett a törvényhozás azt is megteheti, hogy az élettársakra vonatkozó számtalan jogszabályt egyenként felülvizsgálja, és ahol valóban nincs jelentősége a nemek különbözőségének, csak ott hoz új szabályozást a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésére. Az összeférhetetlenség kérdése és a többi más, itt felmerült jogkövetkezmény így is megoldható. De a törvényhozó azt is megteheti az Alk otmánybíróság szerint, hogy az azonos nemű együttélők számára egy külön elnevezéssel, tehát nem az "élettárs" elnevezéssel biztosít egy új jogintézményt, amely megszünteti az indokolatlan megkülönböztetést azokban az esetekben, ahol valóban nincs jelentősé ge a nemek különbözőségének. (18.50) A már említett összeférhetetlenségi, büntetőjogi, büntetőeljárásjogi és egyéb problémák ezen az úton is megoldhatók. Így például az alkotmánybírósági határozat indokolása kifejezetten megemlíti példaként, hogy Dániában a homoszexuálisok együttélését "bejegyzett társkapcsolat" elnevezéssel definiálták, tehát világosan megkülönböztették a különneműek tartós együttélésétől. Mindkét említett megoldás sokkal jobb lenne, hiszen a kormány jelenlegi javaslata egyebek mellett a közvélemény erős megosztásához is vezet azáltal, hogy egy morálisan is vitatott, sokak szerint nem természetes és nem is tipikus adottságot, a homoszexualitást az élettársi viszony vonatkozásában a különneműek élettársi viszonyával azonosan definiál. Ez az álláspont, tehát az azonos definiálás, véleményem szerint természetjogilag sem alapozható meg.
