Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2186 Szeretném jelezni: eddig is félreértés volt az, hogy az azonos neműek együttélését tenné lehetővé ez a törvény - tudniillik ezt semmi nem tiltotta eddig. Nem ezt teszi lehetővé - ez a törvény másról szól. És én azt javasolnám az Országgyűlésnek, hogy a későbbiekben erről a törvényről beszéljünk, és nem arról, hogy bárkinek a tudatából vagy tudattalanj ából milyen érzéseket csal elő ez a törvényjavaslat. Ha létezik egy természetes viszony, és ebből a viszonyból különböző jogviták keletkezhetnek, akkor a törvényhozónak kötelessége, hogy elébe menjen ezeknek a jogvitáknak, erre iránymutatást adjon, törvény t hozzon. Az adott esetben ezt tesszük. Ez a törvényjavaslat közvetlenül ugyan az Alkotmánybíróság döntése miatt került elénk, de közvetve nem ezért. Közvetve azért, mert ez a magyar társadalomban egy nem túl széles, nem túl jelentős, de létező esetcsoport , amelyet eddig törvény nem szabályozott. Menjünk vissza egy kicsit az időben! 1952ben a családjogi törvény nem foglalkozott egyáltalában az élettársi fogalommal; 1959ben a polgári törvénykönyv sem. Az élet azonban kikényszerítette, hogy a bírói gyakorla t, a polgárjogi társaság szabályai mögé befurakodva, ezt a speciális életviszonyt szabályozza, majd pedig ez a szabályozás bekerült magába a polgári törvénykönyvbe. Úgy tűnik az Alkotmánybíróság döntése alapján, hogy ez a szabályozás nem elég széles, diszk riminációt tartalmaz jelenleg. Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően utalt is arra, hogy az élettársi kapcsolat jelenlegi rendezése alkotmánysértő; és az Alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra is, hogy az élettársi kapcsolatot úgy kell szabályoznunk má rcius 10éig - amiről egy kicsit már lekéstünk , hogy ezek a problémák oldódjanak meg. Most ezzel kívánok foglalkozni. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt szó nincs a családjogi törvény bármiféle módosításáról; szó nincs arról, hogy valamiféle más családmode llt tervezne a törvényhozó. Ez mind félreértés; aki ilyen irányban beszél erről a törvényről, az valószínűleg nem olvasta végig kellő figyelemmel sem az Alkotmánybíróság döntését, sem pedig ezt az előterjesztett, nem túlzottan terjedelmes törvényjavaslatot . Itt azt kell szabályozni, hogy ha már ilyen kapcsolatok vannak - és vannak , akkor ezeknek a jogkövetkezményeit hogyan lehet alkalmazni. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy ezeknek a kapcsolatoknak jelentős részében, jelentős összetevőiben nincs k ülönbség a joghatásnál aszerint, hogy az élettársak azonos neműeke avagy különneműek. Érthető: túlnyomórészt vagyoni jellegű kapcsolódási pontokról van szó, tulajdonjog szabályozásáról, megszerzett tulajdonjog szabályozásáról. Aztán még érdekesebb kérdése kről: arról például - és azt hiszem, ez ellen egyetlen képviselőtársam sem tiltakozhat nagyon , hogy ha egy ilyen jellegű érzelmi kötődés létezik - és létezik , akkor ennek mi a hatása hivatali viszonyokban, összeférhetetlenség kérdésében, a tanúzás megt agadása kérdésében, büntetőjogi szabályozásnál, amikor a hozzátartozói viszonynak akár pozitív, akár negatív irányban hatása van. Nem dughatjuk a fejünket a homokba, nem mondhatjuk azt, hogy ez nem létezik, és ezeket a kötődéseket egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Azt hiszem, nagyszerű interpellációs téma lenne - most elszakadok a konkrét valóságtól, de példát mondok , ha valaki ilyen kapcsolatra hivatkozna valamiféle hatalmi összefonódásnál, ami, ugye, jogilag nem létezik - de lehetne persze. És folytathatnám ezeket a példákat. A valóság tehát az, hogy ilyen kapcsolatok vannak, és az ilyen kapcsolatokat éppen ezért szabályozni kell. A legegyszerűbb kérdés persze a tulajdonszerzés problémája, és a polgári törvénykönyvön belül kifejlődött élettársi közös vagyon tulajdonképpen elsősorban ezt is szabályozza. Az élet legegyszerűbb dolga, hogy ha huzamosabb ideig együtt él két ember - és itt valóban nincs különbség, hogy azonos neműe vagy különnemű a két ember , és együtt gazdálkodik, együtt szerez tul ajdont, akkor ezt a tulajdont hogyan lehet megosztani közöttük. Azt hiszem, ennek a kérdésnek nagyon kevés köze van ahhoz, hogy akár a Bibliát idézzük, akár Platónt idézzük, mert ennek ehhez az égvilágon semmi köze; ez száraz, polgári jogi kérdés: tulajdon t szereztek egy együttélés alatt, és ez a tulajdon milyen mértékben oszlik meg a szerző felek között. (18.10)
