Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 15 (165. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2187 De folytathatnám tovább a példákat. Az expozéban elhangzott, hogy valamennyi lehetőséget nem tartalmazza a törvényjavaslat: általános megoldást ke res. Azt, hogy a polgári törvénykönyvben megfogalmazandó élettársi kapcsolat általában irányadó a jogrendszerben, ahol élettársi kapcsolatról van szó, de - és itt jön a lényeg - az adott jogviszonynak a speciális vonásaira tekintettel törvényben ettől elté rően is lehet rendelkezni, és ez nagyon fontos. Tehát a mostani javaslat ezért egy általános rendelkezést próbál megfogalmazni. Ha pedig általános rendelkezés, akkor ennek tulajdonképpen három érvényesülési területen van. Érvényesül az élettársak egymás kö zötti viszonyában, adott esetben például a közösen megszerzett vagyonnál az egymás közötti megosztási arány megállapításánál. De jelentkezhet természetesen ennek a párnak - és hangsúlyozom, itt most nemcsak az azonos neműekről van szó, hanem a különneműekr ől is, tehát általában az élettársi kapcsolatról beszélek, hiszen ebben nincsen lényegi eltérés , a külvilággal való viszonyában, mindkét irányban. Olyan irányban is jelentkezhet, ahogy már említettem, hogy összefonódási lehetőségeket jelenthet egy ilyen érzelmi kapcsolat, amelyről ha nem veszünk tudomást jogilag, akkor az a társadalom irányába akár káros is lehet. Ez az összeférhetetlenségi szabályoknál jelentkezhet. De jelentkezhet természetesen pozitív irányban is, a pár javára, olyan értelemben, hogy p éldául megtagadhatja a tanúvallomást, a vele nagyon közeli, érzelmi kapcsolatban élő emberrel szemben: hozzátartozónak minősül. Tehát ez a hármas rendszer - az egymás közötti viszonyuk általában, azután a párnak és a külvilá gnak a viszonya mindkét irányban - jelenti tulajdonképpen azt a szisztémát, amelyben ezeket a különböző törvényi rendelkezéseket el lehet helyezni. Ezeket, mivel az élet teszi szükségessé, szabályoznunk kell. Ezeket természetesen szabályoznunk kell azért i s, mert az Alkotmánybíróság megállapította a mulasztásos alkotmánysértést, és a parlamentet felhívta ennek rendezésére. És természetesen az Európa Parlamentnek az igényeit is kielégítjük azzal, ha ezt a kérdést megfelelő színvonalon rendezzük. Ez a lényeg. Nem az, hogy kinek mi a morális meggyőződése egy élettársi kapcsolatról. Ez mindenkinek a szíve ügye. Mindenkinek a lelkiismereti, akár vallási meggyőződésétől is függhet, és természetesen ezt messzemenően tekintetbe is kell vennünk. Azonban egyet nem teh etünk: azt nem tehetjük, hogy bedugjuk a fejünket a homokba, és azt mondjuk, hogy ilyen nincs, és éppen ezért nem szabályozzuk. A mostani törvényjavaslat az eddigi mulasztásunkat fogja pótolni vagy pótolja, és a törvényünk ezt fogja pótolni, ha ezt a kérdé st a továbbiakban rendezni fogjuk. Szeretném jelezni egyébként, K. Csontos Miklós felszólalására reagálva, hogy ez a törvényjavaslat nem kuriózum, ez egy világtendencia irányába mutat. Már elhangzott az expozéban az Európa Parlamentre való hivatkozás, de k onkrétan is szeretném jelezni, hogy dán, svéd, holland törvényhozási példák már rendelkezésre állnak, és ismereteim szerint további országokban is készülnek ennek a helyzetnek a rendezésére. Még egyszer tehát: nekem az lenne a kérésem, hogy itt a valóságga l foglalkozzunk, azzal, hogy a valóságot szabályozni kell, és ne azzal, hogy erről a kérdésről kinek mi a morális véleménye. Az egy más kérdés és egy egészen más szférája ennek a problémakörnek. A Szabad Demokraták Szövetsége az elmondottakra tekintettel, tehát arra, hogy ez nem vitásan lelkiismereti kérdést is jelent, nem teszi kötelezővé tagjai számára az egységes szavazást. De a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója ezt a törvényjavaslatot mint előremutató, mint egy eddig rendezetlen kérdést végre sz abályozó törvényjavaslatot többségében támogatja. És kérném képviselőtársaimat arra, hogy ebben a szellemben foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, ne elítélőleg, ne úgy, hogy emberi kapcsolatokat minősítsünk, amivel kapcsolatban nagy kérdés, hogy erre kinek van joga és kinek nincs joga, hanem vegyük tudomásul azt, hogy a valóság ilyet is tartalmaz. És ha a valóság ilyet is tartalmaz, és ebből jogviták keletkezhetnek, akkor azt a törvényhozásnak kötelessége rendezni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorok ban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
