Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2142 alkalmazásában. A "jelentős mértékű" jelző értelmezésére vonatkozóan azonban a javaslat indokolása semmiféle eligazítást nem ad, annak ell enére, hogy a jelenlegi hatályos törvényi tényállás hasonló szövegezése ellen a jogalkalmazók folyamatosan tiltakoznak. Itt emlékeztetném az igen tisztelt képviselőtársaimat arra a tényre, hogy a büntető ítélkezés során természetesen az ilyen nehézségek el viekben áthidalhatók a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatásával, de ez soha nem olyan szerencsés, mint hogyha a törvényi rendelkezések félreérthetetlenek, mert a törvény előírásainak a törvényalkotó szándékától eltérő értelmezésére is lehetőséget adnak. A javaslat szövegezése - és ez a további kifogásunk - és az ahhoz kapcsolódó indokolás összemossa a környezetkárosítás és a környezetszennyezés fogalmát. A környezetvédelmi törvény világosan megkülönbözteti a környezet szennyezését, illetőleg szennyezettségé t és annak károsítását. Feltétlenül szükséges lenne a büntetőjogi szabályok szövegezését ehhez igazítani, figyelemmel arra, hogy más a társadalomra veszélyesség foka a szennyezésnek a különböző variációjánál, és más az in integrum restitutiot kizáró károko zásnál. További kifogásunk, hogy a Btk. hatályos 264. §ának rendelkezései értelmében büntetni kell az egészségre veszélyes sugárzóanyagokkal való visszaélést. A javaslat azonban a "sugárzó" kifejezés helyett a való ban modernebb kifejezést, a "radioaktív" jelzőt használja. Ez elfogadható lenne ugyan, de mégis itt a változás bevitelét mindenképpen összhangba kellene hozni valamennyi rendelkezéssel. (18.30) Ugyancsak helyeselhető, hogy az új tényállás egyidejű és egyfo rma védelemben részesíti a közbiztonságot, az egészséget és a környezetet. Ezeket a megközelítéseket a Független Kisgazdapárt támogatja. Ami most már az atomenergia alkalmazásával való visszaélés törvényi szabályozását illeti, azt ugyancsak helyeseljük, az onban jelentős fogyatékosságnak tekintjük, hogy a javaslat nem vette figyelembe az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 15. §ának rendelkezéseit, amelyek az engedélyhez kötöttségre vonatkoznak. A következő kérdéskör, amivel foglalkozik a Független Ki sgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja: a környezetvédelmi törvény meghatározása, a környezeti elemek, a környezetszennyezés és a környezetkárosítás fogalmainak meghatározása. Úgy gondoljuk, hogy erre figyelemmel elegendő lenne az utaló jellegű szabál yozás, felesleges, sőt esetenként kifejezetten zavart keltő a jelenleg hatályos szöveg kiegészítése a büntető törvénykönyvbe behozott fogalommeghatározó szabályokkal. Itt elviekben felvetjük, hogy soha nem helyes fogalommeghatározásokat különböző törvények ben meghatározni, mert ott mindig felmerül a kollízió veszélye. Ami a fogyasztók büntetőjogi védelmére vonatkozó szabályokat illeti, ezek közül a javaslat 14. §a a fogyasztók megtévesztésének büntetőjogi következményeiről rendelkezik. A hatályos szövegezé s is büntetni rendeli a jelentős mennyiségű árura vonatkozó megtévesztést, azonban a gyakorlatban eddig is jelentős gondot okozott értelmezési probléma nem szűnt meg azzal, hogy a javaslat a jelentős helyett a nagyobb mennyiséget, mint új terminus technicu st használja. Elvárható, hogy ilyen esetben legalább az indokolás tartalmazzon olyan meghatározást, amely a kétségeket a jogalkalmazókban feloldja. A jelenlegi szövegezésben alkalmazhatatlan a javaslat 16. §a, amely a gazdasági társaságokba bevitt apportt al kapcsolatosan állapít meg tényállást. Az egyik probléma az, hogy a módosítás nincs összhangban a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 22. §ának (2) bekezdésével, amely szerint a társaság vagyonát a tagok bocsátják a társaság rendelkezésé re. Ebből következően bűncselekményt csak a tagok követhetnek el. Helytelen ezért a javaslat azon rendelkezése, miszerint az elkövető bárki lehet. Itt tehát a polgári és a büntetőjogi rendelkezések közötti kollízió feloldása szükséges ahhoz, hogy a büntető törvénykönyvnek ez a rendelkezése helyt foghasson.
