Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2141 figyelembe kell venni a bűntetőjogi rendezés kapcsán. Mint ahogy az egyébként nagyon helyes utalást, amely az államtitkár asszony részéről is és Csákabonyi Balázs képviselő úr részéről is az előbb elhangzott, hogy a feketegazdaságot illető új büntetőjogi rendelkezések egyértelműen segítséget jelenthetnek a bűnözés e terüle ten való visszaszorítására. De az nem hagyható figyelmen kívül, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem - s itt különbözik a kisgazdapárti megközelítés az eddig elhangzottaktól - nemcsak egyszerűen nem támaszkodhat csak büntetőjogi eszközökre, hanem a mi meg közelítésünk szerint a feketegazdaság ellen mindenekelőtt a gazdaság eszközeivel kell küzdeni, nevezetesen az adók leszállításával, elviselhetőbb közterheknek a megfogalmazásával. (18.20) Tehát az általános terhek csökkentésével, és csak kiegészítő anyagké nt jöhetnek számba a büntetőjogi eszközök, amelyek önmagukban semmiféle megoldást nem fognak eredményezni. A piaci és tulajdoni viszonyok rendezetlensége, az átláthatatlan privatizáció, az államnak a gazdasági folyamatokban való, esetenkénti ötletszerű adó szabályozással, nemegyszer alkotmányellenes adószabályozással való részvétele következtében is növekedett az intellektuális bűncselekmények száma. Itt tehát a bűncselekmények előidézői köréből az előbb említett szempontok kirekesztésére kell mindenekelőtt energiát és súlyt fektetni. A büntetőjogi eszközök, amint tudjuk, rendkívül korlátozottak, hiszen egy szinten túl a büntetőjogi eszközök általában eredménytelenek szoktak lenni. Ezért különösen örülök, hogy a pénzügyminiszter úr végre megtiszteli a Házat - elnézést, az ő esetében ez most fordulhat elő első ízben, én itt a korábbi pénzügyminiszterekre utalok, akik ilyen jellegű parlamenti vitákon való részvételüket ez idáig soha nem tartották szükségesnek. Nagyon üdvözlendő, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter úr ezt a parlamenti vitát is figyelemmel kíséri. Úgy gondolja a Független Kisgazdapárt, hogy a vagyonszerzés olyan új módozatai alakultak ki, amelyek a közvéleményben közfelháborodáshoz vezettek. Ezeket a szempontokat nemcsak a büntetőjog irányítóinak, a büntetés kiszabóinak és a törvénykezésnek kell figyelembe vennie, hanem a gazdasági irányításnak is. Ebben a körben valóban az a helyes megítélés, amellyel az igazságügyi előterjesztés is számolt, nevezetesen hogy a jelenlegi büntető törvénykönyv ugyan vég ső soron az esetek döntő részében adott megoldási lehetőségeket, mégis alapvetően olyan új tényállási formákat kell a büntető törvénykönyvbe beemelni, amelyek vitathatatlanná teszik a védett büntetőtárgy sérelmét. Amikor a jelenlegi közbiztonsági helyzetér t való felelősség kérdését vizsgáljuk, akkor utalhatunk akár az MSZP választási ígéreteire is, amelyek olyan teljesítetlen - azóta is teljesítetlen - kitételeket tartalmaztak, mint például hogy mindenki számára biztosítani kell az élethez, a testi épséghez és a vagyonbiztonsághoz szükséges feltételeket, határozottan fel kell lépni a korrupciós összefonódások, illetve a fehérgalléros bűnözés ellen. Ugyanakkor úgy gondolom, nem árulok el titkot, amikor arra hivatkozom, hogy sajnálatos módon mindez nemhogy nem történt meg, hanem egy rendkívül jelentős növekedés tapasztalható a bűnözésnek az említett területein is. A másik nagy terület, amelyről röviden szólnom kell, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata, ami kétségkívül ennek a kódexmód osításnak talán a legindokoltabb része. A javaslatban meghatározott tényállás szerint az ezzel kapcsolatos bűncselekmény a jövőben is eredménybűncselekmény lenne. Ezt a Független Kisgazdapárt nem tartja jó megítélésnek, mert ez a minősítés erősen vitathat ó. Ugyanis az nincs összhangban a környezetvédelmi törvény preventív szellemével. Itt nyilvánvaló, hogy a két törvény összhangját meg kell teremteni. A jogi szabályozás során általában, de különösen a büntetőjogi szabályozás vonatkozásában alapvető követel mény az egyértelmű, tehát vitán felül álló megfogalmazás követelménye. Sajnálatos módon a javaslat szövegében mégis találunk nehezen értelmezhető meghatározásokat. Ilyennek minősül a Btk. új 280. §a azon kitételének értelmezése, amely szerint a jelentős m értékű károsodás esetére más büntetési tételek alkalmazandók, tehát minőségi változás következik be a büntetési tétel
