Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2140 Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt csak felvillantani tudtam a törvénytervezet jelentős változásokat hozó rendelkezéseit. Összességében előremutatónak, korszerűnek és szükségesnek tartom a szabályozást. Mindezekre való tekintettel a törvénytervezet megvitatását és elfogadását indítványozom. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Torgyán József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, akit Szili Katalin képviselő asszony követ az MSZ Pből. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azon ritka pillanatok egyike következik most, amikor a Független Kisgazdapárt alapvetően egyetértését fejezi ki az előterjesztéssel kapcsolatban. Hiszen valóban szükség van a büntető törvénykönyv átfogó módosítására, mindazokra az előterjesztésekre, amelyekkel az Igazságügyi Minisztérium a büntető törvénykönyvnek azokat a hiányosságait igyekszik pótolni, amelyeknek a rendbetételével tovább nem lehet várni. De rögtön legy en szabad megjegyeznem, hogy bizonyos vonatkozásban másként látjuk és ítéljük meg azt a helyzetet, amely az ilyen szükségszerűséghez vezetett, és egyes vonatkozásokban a módosítást nem tartjuk kielégítőnek vagy hibásnak tartjuk azokat. Így tehát csak bizon yos módosításokkal tartjuk elfogadhatónak az előterjesztést. A gazdasági, társadalmi viszonyok jelentős változása miatt végre most már nemcsak egyes jogszabályok, hanem az egész magyar jogrendszer alapjait képező kódexek módosítása is előtérbe került. Hisz en a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások, a technikai fejlődés, a piaci viszonyok alakulása, az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott törvények rendelkezései olyan módosulást jelentettek az egész jogrendünk megítélésében, amelynek szükségs zerű következményeként merült fel a büntetőkódex módosítása. Hiszen néhány új bűncselekményi kategóriának is a büntető törvénykönyv rendszerébe való elhelyezésére került sor. S valóban itt a büntető törvénykönyvbe olyan megfogalmazásokat kell bevinni, amel yek eddig nem voltak ennek a büntetőrendszernek a részei. Így a sugárzóanyagokkal kapcsolatos visszaélések, vagy a hulladékanyagok elhelyezésével kapcsolatos rendelkezések, vagy a többször hivatkozott piramisjátékra való utalás - ezek egyértelművé teszik, hogy az Igazságügyi Minisztérium helyes úton jár az előterjesztést illetően. Ugyanakkor rá kell arra mutatnom, hogy - a háromoldalú tárgyalásokat is beleszámítva, amelyek közismerten 1989ben történtek - most már nyolc éve folyik az egész jogrendünk átalak ítása, és bizony megítélésem szerint ennek a nyolc évnek bőségesen elegendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy egy új büntetőkódex kerüljön megalkotásra. Hiszen gondoljanak csak arra képviselőtársaim, hogy az alkotmányozás folyamatát mennyivel rövidebb id ő alatt akarja a kormánykoalíció keresztülvinni. Hát akkor egyszerűen nem értem, hogy a vadonatúj büntetőkódex előterjesztésére miért nem tellett az erejéből. A mostani módosítások egyik indoka az államtitkár asszony előterjesztése szerint az, hogy az önál ló bűncselekményi tényállásnak a megfogalmazása és a büntető törvénykönyvbe való beemelése tulajdonképpen az esetek egy részében egy olyan hézagpótló jogi munkát jelent, amely bizonyos esetekben egy 100 százalékos űrt tölt be, bizonyos esetekben pedig megk önnyíti a büntetőeljárások lefolytatását. Úgy gondolom, a látens bűncselekmények számának rohamos növekedése, az elkövetési módok egyre drasztikusabbá, kegyetlenebbé válása olyan okokra vezethetők vissza, amelyek egyértelműen felvetik a jelen kormányzat fe lelősségét is. Hiszen a tömeges munkanélküliség, a társadalom jelentős részének olyan periférikus helyzetbe hozatala, amikor már a létminimum sincs biztosítva, ezek a megélhetési gondok növekedésével együtt, továbbá a középrétegek fokozatos elszegényedésév el is bővítve a kört, olyan bűnözési hajlamot alakítanak ki, ahol a bűncselekmények motívuma sok esetben nem egyéb mint szociális, megélhetési gondoknak az enyhítése. Ezt mindenféleképpen
