Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2139 A törvénytervezet számos rende lkezése szolgálja a hatékonyabb büntetőjogi védelmet, és itt ebben a sorban csak utalni szeretnék a tervezet 11. §ában a rossz minőségű termék forgalomba hozatalával kapcsolatos szigorító módosításra, a fogyasztó megtévesztése törvényi tényállásának szigo rítására. Mindkét esetben a jövőben a bűncselekmény az eddigi jelentős mennyiségű vagy értékű árutól eltérően már a nagyobb mennyiség tekintetében is megvalósul. A tervezet 17. §a új rendelkezéssel egészíti ki a büntető törvénykönyvet, és ez az ú j szakasz már büntetni rendeli a jogosulatlan biztosítási tevékenység folytatóját is, hasonlóan a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység folytatójához. Megjegyezni kívánom e törvényhely kapcsán, hogy a büntetési tétel meglehetősen alacsonynak tűnik, hiszen a felső határ mindössze két évig terjedő szabadságvesztés, ami nem biztos, hogy kellően igazodik a cselekmény tárgyi súlyához és alkalmas a megfelelő generális prevenció biztosítására. Kiemelésre kívánkozik a piramisjáték szervezésének tiltásával kapcsolat os új tényállás felvétele. Ez kellően reagál arra az igen káros jelenségre, amely mindannyiunk előtt ismerten abból áll, hogy az elmúlt években jelentős mértékben szaporodott el az emberek hiszékenységét, meglehetősen nehéz anyagi helyzetét kihasználó és m indezekkel visszaélő piramisjátékok szervezése. Hatékony védelmet ígér az, hogy a tervezet büntetni rendeli a bűncselekmény szervezőjét. A szervezők köre azonban széles, mert beletartoznak mindazok a személyek, akik a játékot irányítják, a rendszert bővíti k, szervezik a számítógépes adatfeldolgozást, a nyilvántartást, közreműködnek a játékszabályok esetenkénti pótlásában, újabb résztvevőket léptetnek be a lánc folyamatosságának biztosítása érdekében. Szervezőnek minősül az is, aki csak egyegy ilyen részcse lekmény elkövetésében vesz részt. (18.10) Felhívom a figyelmet arra, hogy e sui generis törvényhely a halmazati szabályok alkalmazásával együtt hatékonyan védi a társadalmat azokkal a bűnelkövető személyekkel szemben, akik a piramisjáték szervezése mellett egyéb bűncselekményeket, például sikkasztást is elkövetnek. Ugyancsak az elmúlt évek bűnelkövetési gyakorlatának visszaszorítását célozza az a rendelkezés, hogy számítógépes csalást követ el az is, aki a közcélú távbeszélőszolgáltatás igénybevételére szo lgáló elektronikus kártyát hamisítja meg vagy a közcélú mobiltelefont vezérlő mikroszámítógép programját változtatja meg. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a közelmúltban rendkívüli módon elszaporodtak a telefonkártyahamisítások és e hamis kártyák és mikros zámítógépes programok felhasználásával a telefontársaságoknak és a magyar államnak százmilliós nagyságrendű károkat okoznak. Külön is kiemelést érdemel a tervezetnek az a rendelkezése, hogy a jövőben a közokirathamisítás előkészületét is büntetni rendeli a törvény. Ez az új rendelkezés annak a felismerésén alapszik, hogy a bűncselekmények elkövetéséhez és az elkövetés leplezéséhez egyre gyakrabban használnak fel hamis vagy meghamisított közokiratot. Nyomozóhatóságaink a közelmúltban többször is lelepleztek olyan személyeket, illetve bűnszövetségeket, akik/amelyek üzletszerűen foglalkoznak hamis közokiratok készítésével. Több esetben foglaltak le hamis vagy meghamisított közokirat készítéséhez szükséges nyomtatványokat. Ugyanakkor a büntetőjogszabályok alkal mazása során vitatott volt, hogy ezeknek a nyomtatványoknak a beszerzése, birtokban tartása bűncselekményt valósíte meg. Ez az új rendelkezés egyértelművé és egységessé teszi majd a gyakorlatot, mert előkészületként büntetni rendeli az imént említett elkö vetési magatartásokat is. A törvénytervezet jelentőségét emeli, hogy megteremti az összhangot a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény és a büntető törvénykönyv rendelkezései között. Kimondja, hogy devizabűncselekményt az követ el, aki a devizáról szóló tö rvény rendelkezéseit szegi meg, és tételesen felsorolja azokat a tiltó magatartásokat, amelyek megszegése a bűncselekmény elkövetését megvalósítja. Így pontossá, egyértelművé és követhetővé teszi a büntetőjogi felelősségre vonást.
