Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2137 Az élet a fejlődésben túllép bizonyos határokon. 1978ban, amikor ez a Btk.ba bekerült, még nem volt gyakori például nukl eáris fűtőelemek szállítgatása az országban, így a nukleáris anyaggal történő veszélyeztetés bűnügyi kategóriájának, törvényi tényállásának a megalkotása nem volt égető társadalmi szükségszerűség. Azonban azóta az élet és a fejlődés eljutott oda, hogy ez m indennapos gyakorlattá vált, és büntetőjogi rendszerünk nem volt alkalmas arra, hogy az így elkövetett jogszabálysértéseket - és nemcsak a pozitív, hanem a negatív értelemben vett jogszabálysértéseket , mulasztásokat is szankcionálja. Miért emelem én ezt ki? Azért, mert a környezetvédelmi bizottság természetesen fog módosító javaslatot is tenni - mint ahogy én magam is tettem már , és ennek egyetlen indoka van. Mint jogász tisztában vagyok vele, hogy egy jogszabály megszegését úgy is értelmezhetjük, hogy valaki vagy nem teljesíti a jogszabályban előírt kötelezettséget, vagy egyszerűen mulasztást követ el. Tehát aktív magatartással is lehet jogszabályellenes valaki, de passzív magatartással is. Csakhogy azok az emberek, akik például a paksi fűtőelemszállít mányt Németországból Magyarországra kísérik, általában nem olvassák a büntetőjog általános részét, és annak idején nem jártak Kádár professzor előadásaira. Elő van írva a jogszabályban, hogy például fel kell szerelni egy sugárzásmérőt, hogy ha a szállítmán y haladása közben bármi történik, azt azonnal észlelni lehessen, hogy baj van. Ezt ugyan előírja a jogszabály, fel is szerelik, csak senki nem néz rá, és végigviszik az országon a szállítmányt úgy, hogy közben igen intenzív radioaktív sugárzás ér bizonyos területeket. Ezért módosító javaslat formájában javasolni fogom, hogy itt expressis verbis szükség van a mulasztásnak is a törvényi tényállásba való belevitelére, mert bár a jogelmélet általában egyetért abban, hogy ilyen esetekben a mulasztás is jogszabál ysértés, csakhogy az a kísérő ember tudja ugyan, hogy a vonat oldalán valahol van egy GeigerMüllerszámláló, de az nincs benne a törvényi tényállásban, hogy azt neki illene legalább negyedóránként, félóránként vagy megállásonként ellenőrizni. A környezetv édelmi bizottság tehát azért üdvözli örömmel ezt a jogszabályt, mert úgy érzi, hogy egy keretjogszabálynak, a környezetvédelmi törvénynek ez adja meg a súlyát és a társadalmi rangját. Ez alapján azokat, akik vétenek a jogszabály ellen, vagyis veszélyezteti k a környezetet, már nemcsak eredménybűncselekmény, vagyis az eredmény bekövetkezte esetén és a konkrét tényállás, kár felmerülte után lehet felelősségre vonni, mert az új Btk.tényállás megadja a lehetőséget arra, hogy az ügyészségek felléphessenek, vádi ndítványt tehessenek, és az érintett környezetvédelmi szervek kezében olyan büntetőjogi eszközök legyenek, amelyek jól fogják szolgálni a környezetvédelmi törvény hatályosulását. (18.00) Ezért a környezetvédelmi bizottság támogatja és módosító javaslataiva l tovább is szeretné bizonyos mértékben szigorítani a T/1966. számú előterjesztést a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót. Szólásra következik Csákabonyi Balázs képviselő úr, MSZP, őt követi Torgyán József képviselő úr, a Független Kisgazdapártból. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűl és! Azt hiszem, nem mondok el semmi újat azzal, hogy ismételten arra való hivatkozással kezdem el felszólalásomat: a magyar jogrendszer és ezen belül a büntetőjogi szabályozás is a jelentős változás napjait éli. Azok a társadalmi folyamatok, amelyek fejlőd ésünket meghatározzák, szükségszerűen követelik meg a jogrendszer megmegújuló korrekcióját is. Utalni kívánok arra, hogy az 1995. év törvényalkotása hozzányúlt azokhoz az életviszonyokhoz is, amelyek már évek óta feladatot jelentenek a jogalkotó számára. Az elmúlt évben alkotta meg az
