Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HASZNOS MIKLÓS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
2136 csekk kibocsátásához hasonlóan - beve zeti a fedezetlen bankkártya felhasználásának bűncselekményét. Mindhárom bűncselekmény közös jellemzője, hogy az ezekhez kapcsolódó magatartások jórészt a hatályos szabályok szerint is büntetendők, önálló bűncselekményként való megjelenítésüket a büntetőjo gi beavatkozás lehetőségének előrehozása, illetve a bizonyítási nehézségek leküzdésének igénye indokolja. A termelői, értékesítési és kereskedelmi szokások változása folytán a gyakorlatban problémát okoz az, hogy a rossz minőségű termék forgalomba hozatalá nak bűncselekményénél a törvény jelentős mennyiségű termékre történő elkövetést, míg az áru hamis megjelölésénél jelentős mennyiségű áru ilyen megjelölését követeli meg. E jelentős mennyiség kritériumai többékevésbé megegyeznek a hatályos szabályokban meg jelölt jelentős értékkel, ami bűncselekmény esetében 1 millió forintot meghaladó összeget jelent. A törvényjavaslat nagyobb mennyiséget kíván meg: ez - a nagyobb értékhez igazodóan - körülbelül 200 ezer forint értékű terméket, illetve árut jelent. Végül - mint ahogy az elején már utaltam rá - a javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a közelmúltban elfogadott törvényekhez, így a devizabűncselekmény módosítását, a rossz minőségű termék forgalomba hozatalánál, a fogyas ztó megtévesztésénél az állami szabvány felváltását a nemzeti szabvánnyal, továbbá a csempészet, vámorgazdaság törvényi tényállásának a módosítását. Indokolt néhány szót szólni arról, hogy mi indokolja e látszólag eltérő tárgyú büntetőjogszabályok módosítá sának egy javaslatban történő benyújtását. A környezet büntetőjogi védelme és a gazdasági bűncselekmények egyaránt kapcsolódnak a feketegazdasághoz. A környezetvédelmi bűncselekményeknél elsősorban ilyen a környezetre veszélyes hulladékok jogellenes elhely ezése, tárolása, a gazdasági bűncselekményeknél a jogosulatlan biztosítási tevékenység vagy a piramisjáték, hiszen az így szerzett illegális jövedelmek után általában nem történik meg a közpénzek befizetése. A kormány ezt ismerte fel, amikor az 1091/95. sz ámú kormányhatározatában előírta a gazdasági bűncselekményeket szabályozó XVII. fejezet felülvizsgálatát, valamint a környezet fokozott büntetőjogi védelmének megteremtését. Utalva arra, hogy a feketegazdaság elleni hatékony fellépést a kormá ny is elsősorban a gazdasági környezet jobbításával kívánja elérni, úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat elfogadására környezetünk szennyezésének, károsításának megakadályozása, a gazdasági bűnözés visszaszorítása érdekében szükség van, ezért kérem, hogy a törvényjavaslatot tisztelt képviselőtársaim támogassák és fogadják el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem az alkotmányügyi bizottságot, hogy kíváne előadót állítani. (Nem jelentkezik senki.) A bizottság nem kíván előadót állítani. Megkérdezem a környezetvédelmi bizottságot. Megadom a szót dr. Hasznos Miklósnak, a környezetvédelmi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. HASZNOS MIKLÓS , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szó t, elnök asszony. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság örömmel fogadta a T/1966. számú törvényjavaslatot, akkor is, ha ennek a módosító javaslatnak kizárólag az első tíz szakasza az, amely a környezetvédelem területét érinti. Hiszen éppen a környezet védelmi bizottság volt az a bizottság, amelyik a vízügyi és környezetvédelmi törvény megjelenése után szorgalmazta annak az országgyűlési határozatnak a megszületését, amely a megalkotott keretjogszabályok társadalmi érvényesülése és jobb végrehajtása érde kében a jogalkotás konkrét feladatait sorolta fel, többek között a környezetvédelmet érintő büntetőjogi jogszabályok megalkotását is.
