Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSIHA JUDIT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2135 Képviselőtársaim előtt is ismert, hogy a Btk. gazdasági bűncselekményeket szabályozó XVII. fejezetét nem először módosítja a parlament. Az 1994. évi IX. törvény hossza bb időre megoldani látszott a gazdasági bűnözéssel kapcsolatos büntetőjogalkotási feladatokat. Hogy mégis e tárgyban ismét törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, annak három oka van: újabb bűnelkövetési formák jelentek meg a gazdaság területén, a megvál tozott társadalmigazdasági viszonyok között egyes törvényi tényállások a gyakorlatban alkalmazhatatlanná váltak, vagy éppenséggel nem biztosítanak kellő védelmet a bűnelkövetőkkel szemben. Végül pedig az elmúlt két évben is több olyan törvény került bevez etésre vagy módosult, amelyek közvetlenül is kapcsolódnak a Btk. egyegy rendelkezéséhez. Nemrég fogadta el a Ház a környezet védelmével kapcsolatos kerettörvényt. E törvény egyes rendelkezéseinek érvényesítése érdekében teendő jogalkotási feladatokat is m eghatározott az Országgyűlés országgyűlési határozat formájában. Ennek értelmében az 19969798. években folyamatosan meg kell alkotni a környezet védelmét szabályozó egyéb törvényeket, kormányrendeleteket és miniszteri rendeleteket. Ugyanakkor megállapíth ató, hogy a Btk. jelenlegi szabályai elégtelenek, és nem vagy csak nehezen alkalmazhatók a gyakorlatban. Ezért a javaslat módosítja a Btk.ban jelenleg is meglévő környezetkárosítás és természetkárosítás bűncselekményét, valamint a sugárzó anyaggal visszaé lés bűntettét; egyúttal új bűncselekményeket is vezet be, a környezetre ártalmas hulladékokkal, radioaktív anyagokkal, valamint a nukleáris létesítményekkel való visszaélések szankcionálása érdekében. A büntetőjogi üldözhetőséget kívánó új elkövetési formá knál elsősorban a pilóta- vagy piramisjáték néven ismertté vált "gazdasági tevékenységet" kell említeni. A "gazdasági tevékenység" szót természetesen idézőjelben kell érteni, hiszen a piramisjáték egyik fő jellemzője, hogy valós gazdasági tevékenység nem f olyik, és a belépők hasznot csak az újabb belépők által befizetett pénzösszegektől várhatnak. A javaslat szerint a piramisjáték szervezését az követi el, aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőket is tartalmazó módon va ló összegyűjtésére és szétosztására alapuló játékot szervez. (17.50) A közvélemény előtt gyakran önsegélyező körnek, alapítványi célok támogatásának, illetve támogató, segítő, ajándékozó programnak feltüntetett tevékenységek fő jellemzője - mint arra már u taltam , hogy valós gazdasági tevékenység nem, vagy csak minimális mértékben történik. A résztvevők meghatározott pénzösszeg befizetése és újabb játékosok bevonása után a befektetett pénz többszörösét elérő, viszonylag nagy összegű bevételt remélnek. A já ték rendszerének, működtetésének lényege az úgynevezett piramisépítési folyamat. A játék sikere az újabb és újabb résztvevők beszervezésén múlik, és előbb vagy utóbb - amikor újabb tagok beszervezésére nincs lehetőség - a piramis alsó szintjén lévők nem ju tnak hozzá sem az ígért haszonhoz, sem a befektetett pénzükhöz. A piramisjáték azon sajátossága, hogy minél később szakad meg, annál nagyobb lesz azon részvevők száma, akik nem jutnak hozzá sem a befizetett összeghez, sem az ígért jövedelemhez, indokolja a zt, hogy a piramisjáték szervezése minden egyéb következmény nélkül bűncselekmény legyen. A jogosulatlan biztosítási tevékenység szintén előrehozza a büntetőjogi beavatkozás lehetőségét. Nem kell megvárni, míg az ilyen tevékenységet folytatók az államnak é s az ügyfeleknek kárt okoznak, hanem pusztán a biztosítási tevékenységnek az 1995. évi XCVI. törvényben meghatározott, engedély nélküli folytatása bűncselekménynek minősül a jövőben. A bankkártya használata az utóbbi időben egyre inkább elterjed. Számos es etben előfordul, hogy a bankkártyatulajdonosok a számukra biztosított hitelkeretet túllépik, az így megszerzett összeg végleges eltulajdonításának szándéka, a csalás azonban nem bizonyítható. A javaslat - a fedezetlen
