Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Kíván-e lépéseket tenni a miniszter úr annak érdekében, hogy helyreálljon a törvényesség az egyetemeken?" címmel - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2106 11. szám alatti ingatlan, amelyek így nem hoznak a befektetőknek semmiféle hasznot, így nem jutnak majd hozzá az ígért hozamhoz. (15.20) Itt tehát mindenképpen megtévesztésről van szó. A me gtévesztést megint csak alá tudom támasztani azzal, hogy négy gazzal benőtt, építmény nélküli területet vásárolt a Pillér. Tehát a megtévesztés teljesen egyértelmű, és érthetetlen a II.III. Kerületi Bíróságnak az ítélete, hogy mégsem történt megtévesztés. Igaz, hogy az ítélet még nem jogerős, de lényegében elutasították a felpereseket. Ettől függetlenül bízom a legfőbb ügyész úrban, és bízom az igazságban, elfogadom a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP és az MSZP padsoraiban.) Pokorni Zoltán (Fidesz) - a művelődési és közoktatási miniszterhez - "Kíváne lépéseket tenni a miniszter úr annak érdekében, hogy helyreálljon a törvényesség az egyetemeken?" címmel ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Pokorni Zoltán úr , a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a művelődési és közoktatási miniszterhez, "Kíváne lépéseket tenni miniszter úr annak érdekében, hogy helyreálljon a törvényesség az egyetemeken?" címmel. Megadom a szót Pokorni Zoltán úrnak. POKORNI ZOLTÁ N (Fidesz) : Köszönöm elnök asszony. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Az 1995. évi pótköltségvetési törvény végrehajtása során a Művelődési és Közoktatási Minisztérium meghatározta az egyes felsőoktatási intézményektől elvonandó forrásösszegeket. Az így kialakul t forráshiány ellensúlyozására a felsőoktatási intézmények országosan több ezer közalkalmazotti álláshely megszüntetéséről voltak kénytelenek dönteni. Ez a kormányzati döntés a felsőoktatási intézményeket olyan kényszerhelyzetbe hozta, ahol - elsősorban az idő rövidsége miatt - nem nyílt lehetőség egy, a munkavállaló saját szempontjait, a munkavégzés minőségét, a közalkalmazotti jogviszony valamennyi körülményét számba vevő vizsgálatra, prioritássor felállítására. Így tehát ezek az intézmények egész egyszer űen a pótköltségvetési törvényt idézték az elbocsátás okaként. Feltehetően a felsőoktatási intézményekre kényszerített kapkodás következtében az intézményekben a közalkalmazottak felmentése nagyobbrészt törvénysértő módon történt. Dr. Polt Péter, az államp olgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese egy konkrét megkeresés alapján elvi éllel megállapította: a felsőoktatási intézmény azáltal, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók felmentésének indokolásában nem jelölte meg az egyes s zemélyek kiválasztására okot adó körülményeket, figyelmen kívül hagyta a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályait. A pótköltségvetésre történő hivatkozás már csak azért sem tekinthető ugyanis a konkrét személy felmentése indokának, mert az Al kotmánybíróság korábbi, emlékezetes határozatában megállapította, hogy a költségvetés nemhogy egy konkrét oktató, de meghatározott létszámú oktatói csoport felmentését sem írhatja elő. Mindezek alapján az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általán os helyettese felkérte az ön elődjét, hogy vizsgálja meg a közalkalmazottak felmentéséről hozott döntések törvényességét, gondoskodjék továbbá a jogszabályi előírások érvényesülésének biztosításáról. Ezek után a választ már ön összegezte. Minisztersége els ő hetében dr. Bíró Péter professzorhoz írt levelében nem vitatja, hogy a pótköltségvetési törvény önmagában nem megfelelő felmentési ok - ami viszont már önmagában törvénytelenné teszi a közalkalmazottnak a közalkalmazotti jogviszony alól történő
