Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 9 (164. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Budapest Bank részére juttatott 12 milliárd forint állami támogatás körülményeinek vizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. MATYI LÁSZLÓ (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2078 könyvelték a Budapest Banknál, mint az ÁV Rt.nél. Ez a 12 milliárd forint végül is a jelentésekben akként szerepel, hogy valahogy megkerült, csak éppen arra felejtenek el figyelemfelhívó módon rámutatni, hogy végül is ezt a 12 milliárd forintot a vevő fizette ki, tehát az állam kiadott 12 mil liárd forintot, amelyet azután a vevő visszafizetett, tehát tulajdonképpen 0 forint 0 fillérért jutott hozzá a vevő a Budapest Bank 40 százalékához. Csakhogy ezzel kapcsolatban a bizottság azt mondja, hogy ez a rész már angolul van leírva, s ezért nyelvi n ehézségek okából ezt a részt ők nem tudták vizsgálni. Én pedig úgy gondolom, nagyon is kellett volna vizsgálni ezt a körülményt, és nem biztos, hogy csak a Házban kellett volna vizsgálni, tehát el tudok én itt képzelni egészen másfajta vizsgálódásokat is - amint majd később rá fogok mutatni. Nem lehetetlen, hogy ebben az esetben akár büntetőjogi vizsgálódásokat is folyamatba kellett volna tenni, hiszen igazán nem tudom, minek lehetne minősíteni büntető törvénykönyvünk tükrében azt az esetet, amikor olyan mó don történik egy 12 milliárd forintos juttatás, hogy az titkos határozatban van, a 12 milliárd forinttal kapcsolatos tényeket elfelejtették iktatni, az nem szerepel az iktatásban; más és más évre könyvelték az érintett szervezetek; és igenis vannak személy es előnyei bizonyos személyeknek ebből az egész tranzakcióból, tehát a büntetőjogi értelemben vett csalás körülményeit sem lehetett volna figyelmen kívül hagyni e kérdéskör vizsgálatakor. Ami most már a 12 milliárd forintos juttatást illeti, tudniuk kell a z igen tisztelt választópolgároknak, hogy a Budapest Bank 1993. év végi mérlegének vesztesége volt az indoka a különleges tőkejuttatásnak. Igen ám, de ha valóban ez volt az indoka, és nem más, akkor felmerül a vizsgálódóban a kérdés, hogy vajon miért nem a lkalmaztak hasonló tranzakciót - mondjuk - a Kereskedelmi Bank vagy a Magyar Hitelbank Részvénytársaság esetében, ugyanis mindkettő vonatkozásában megállapítható, hogy ugyancsak veszteséggel zárták az évet, de ott ilyen különleges, titkos határozattal való tőkejuttatásra nem került sor. (12.30) Én úgy gondolom, hogy maga a jelentés szövege az indoka annak, hogy a Független Kisgazdapárt miért mutatott rá korábban az ilyen jellegű vizsgálóbizottságok felállításával kapcsolatos országgyűlési vitákban arra, ho gy mi sokkal szerencsésebbnek tartanánk az országgyűlési vizsgálóbizottság helyett azt, ha szakértők tucatjaival világítanánk át egyegy ilyen kérdést, mert sajnálatos módon ez a vizsgálat semmilyen tényleges, valóban közérdeklődésre számot tartó kérdésre nem tudott választ adni. Pedig én úgy gondolom, az önmagában vitathatatlan, hogy ez a kérdéskör a közérdeklődésre maximálisan számot tarthatott, és mondjuk ki: botrányos ügyről van szó, ahol már legalább egy évvel ezelőtt lehetett azt tudni, hogy a megsért ették a számviteli és ügyviteli szabályokat. Úgy gondolom, hogy a bizottság még ennek a megállapításáig sem jutott el, mert azt megállapította, hogy valaki megsérthette a számviteli törvényt - vagy a Budapest Bank, vagy az ÁV Rt. , de hogy ki sértette meg , arra nem terjed ki a vizsgálata, mert ez már szakkérdés, a szakbizottság pedig szakkérdéssel nem foglalkozik. Akkor felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mivel foglalkozik? Nem lényegtelen, és ezért külön ki kell hangsúlyozni, hogy úgy akartak a Budapest Ba nk pénzügyi helyzetén időlegesen javítani, hogy időleges tőkejuttatásban részesítették. Ezt titkosan és találékonyan kezelték, csak a lehetséges vevőknek hozták a tudomására. Utalnék Békesi László felszólalására, aki egyenesen őrültségnek minősítette, hogy ha ilyen kérdéskörben bármiféle tényt előre feltárnának. Igen ám, csakhogy ebben az esetben kimutatható, hogy a lehetséges vevőjelöltek valamennyien tudomást szereztek ezekről a titkos tranzakciókról, csak a befektetők, a ténylegesen érdekeltek nem szerezt ek semmiféle tudomást erről. Én valahogy ezt úgy tudnám érzékeltetni, mintha egy eladó a házát kínálván, csak a vevőjelölteknek árulná el, hogy micsoda hibái vannak a háznak, amelyek nem láthatók, és mindenki más előtt titokban tartaná. (Derültség.) Teljes en értelmetlen, illogikus dolog ez az egész eljárás. Talán úgy gondolom, hogy ez az egész eljárás egyértelművé teszi, hogy itt valami olyan mögöttes szándék van, mely mögöttes szándék vizsgálatától nem lehet eltekinteni. Hogy mennyire
