Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a népjóléti miniszterhez - "A véradásszervezés finanszírozása" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2004 jogforrásként a Ház egy következő hasonló esetben alkalmazza. Az utóbbi időben többször kifogás tárgyává tettem, hogy az alkotmányügyi bizottság egyedi ügyekben igennel és nemmel válaszol, nincsenek indokolásai . Szeretném még azt is hozzátenni ehhez, hogy az állásfoglalásait csakis jelentés formájában hozhatná meg az alkotmányügyi bizottság, és nagyon sok vitát elkerülnénk azáltal, hogyha valóban a Házszabály értelmezésével foglalkozna a bizottság, nem pedig a d öntésnek csak abban a részében venne részt, hogy igen, házszabályszerű vagy nem, nem volt házszabályszerű. Ezért az a tiszteletteljes kérésem, elnök asszony, hogy szíveskedjék az alkotmányügyi és ügyrendi bizottságnak egy általános érvényű állásfoglalásra kiadni azt, hogy értelmezze az interpelláció kapcsán a tény és a körülmény fogalmát, hogy a későbbiekben ezeket a vitákat el tudjuk kerülni. Felszólalásomnak a második tárgya az lett volna, hogy én elfogadom azt, hogy kérdéseknél, interpellációknál ténysze rűség és tárgyszerűség elvárható minden képviselőtől, de tisztelettel kérem azt, hogy ugyanez a tényszerűség és ugyanez a tárgyszerűség elvárható legyen egy miniszter úrtól is, aki nem teheti meg azt, hogy minősít a válaszban, olyan módon minősít, ami egy képviselőnek igen komolyan érinti a személyiségi jogát, és azt sem teheti meg a miniszter úr, hogy az írásban beadott interpellációs szöveghez képest előre elkészített válaszát nem közli a Házzal, hanem ezt egy későbbi időpontra halasztjuk. Köszönöm a figy elmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Őszintén be kell vallanom, hogy borzasztóan féltem, hogy rám fog kerülni az elnökölés akkor, amikor ez a sajátos eset ismét elő fog állni, hiszen a képviselő úr néhány mondatos interpellációiban biz ony benne van annak a lehetősége, hogy ilyen zavaros ügyrendi helyzet álljon elő, amely ügyrendi kérdést itt nem lehet tisztázni. És én azt gondolom, hogy a későbbiekben sem lehet ezt olyan módon tisztázni, ahogy frakcióvezetőhelyettes asszony kérte. Hogy mik a tények és mik a körülmények, ezekre egy általános érvényű állásfoglalást kiadni - hát ha ezt meg tudja csinálni az ügyrendi bizottság, akkor én azt gondolom, hogy valójában csodát művel, mert nem lehet egyszer s mindenkorra minden egyes ügyre elmond ani azt, hogy abban az ügyben mi a tény és a körülmény. Én most ezért is kérdeztem meg, hiszen azt tartalmazza a Házszabály, hogy az interpellációnak tartalmazni kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését. Az interpelláció - én megkérem a jegyz ő urat, hogy majd olvassa fel az interpelláció szó szerinti szövegét, hogy mindenki számára világos legyen - nem tartalmazott egy csomó olyan tényt és körülményt, amire a frakcióvezetőhelyettes asszony úgy hivatkozott, hogy számos eset. A számos esetre, h ogyha az benne van az interpellációban, akkor a miniszterelnök úr ki tud térni, hogy a számos esetből melyiknél mi okozta azt a jelenséget, amire a képviselő úr hivatkozott. De ez nem történhetett meg, mert ezeket a körülményeket, amikre a képviselő úr itt hivatkozott, nem sorolta fel az interpellációjában. Viszont elhangzott egyfajta interpellációs kérdés, amire válaszolni előre nem lehetett, hiszen a miniszter úrnak csak az a lehetősége volt meg, hogy a miniszterelnök úr válaszát ismertesse. Ezért é n azt gondolom, hogy inkább abban a kérdésben kell egy állásfoglalást hozni az ügyrendi bizottságnak, hogy mi a következő lépés. Az én álláspontom szerint a következő lépés az, hogy amit most itt a képviselő úr elmondott, arra a következő alkalommal a mini szter úr válaszol, és addig fel tud készülni a miniszter úr meg a miniszterelnök úr ezekből az új tényekből, körülményekből, és utána a képviselő úrnak viszontválaszra van joga. Ez első esetben történik így meg, de azt gondolom, hogy máshogy nem tudjuk elk erülni, hogy a következőkben az interpelláció valóban azok között a keretek között maradjon, amit a Házszabály előír. Ha olyan kérdéseket akarnak feltenni, ami váratlan helyzetbe hozza a minisztereket, ennek a kerete az azonnali kérdés. Ez pont azt a célt szolgálja, hogy váratlan helyzetben hogyan tud reagálni a miniszter. Az interpelláció nem ezt a célt szolgálja.