Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Pusztai Erzsébet (MDNP) - a népjóléti miniszterhez - "A véradásszervezés finanszírozása" tárgyában - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
2003 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A vérellátás átszervezése az egészségügyi átalakítási koncepcióban a prioritások között szerepelt. Több éve valóban számtalan terv, elképzelés született, és az elmúlt év végén mindezek alapján megindult az átalakítás, amelyre egy kormányhatározat is született. Ezen program fő célja, hogy az Európa Tanács ajánlásait figyelembe véve egy valóban költséghatékony és minőségileg is standard izált szervezet biztosítsa az egészségügy vér- és vérkészítményigényeinek kielégítését. Ennek kapcsán fontos elvként rögzítettük, hogy a vérkészítményeket... (Dr. Pusztai Erzsébet: Nem hallani a választ, elnézést kérek. Valóban nem hallom, egyszerűen nem értjük. Egy szót sem.) Az átszervezés során fontos elvként rögzítettük... Tetszik hallani? (Dr. Pusztai Erzsébet: Igen. Most igen.) ..., hogy a vérkészítményeket térítésmentesen kell megkapniuk az arra rászorulóknak, továbbá a nemzetközi tapasztalatok alap ján a véradásnak továbbra is ingyenesnek kell lennie. Elfogadást nyert természetesen az is, hogy a véradásszervezés hazai rendszergazdája a Magyar Vöröskereszt. A finanszírozásról néhány szót. Néhány napja a Népjóléti Minisztériumban tartott megbeszélésen részt vett a vöröskereszt képviselője, amelyen a finanszírozás volt a főtéma. Itt jeleztük, hogy egyetértünk azzal, hogy a vérkészítmények térítési díjából meghatározott százalékban részesedjék a véradásszervező is. Ennek megfelelően egykét hónapon belül megjelenendő minisztériumi rendelet fogja szabályozni ennek mértékét és a finanszírozás módját. A rendelet a vér és vérkészítmények árának új térítési díjáról rendelkezik, amely tartalmazza az elmúlt évek inflációját, illetve arányosításokat is végre fogun k hajtani. Ezenkívül a minisztérium költségvetési fejezetén belül jelentős, tízmillió forintnyi összeget juttattunk a vöröskeresztnek az idei év folyamán. Sajnos, az időm letelt, ezért számos dologra nem tudok már kitérni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóród i Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dávid Ibolya képviselő asszony jelezte, hogy ügyrendi kérdésben felszólalni kíván. Megadom a szót. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Ügyrendben kértem szót Kelemen András és a külügyminiszter úr között kialakult vitában Kelemen András úr interpellációjával kapcsolatban. Az interpelláció, amit leadott a képviselő úr, egy kérdést tartalmaz: törekszike a kormány a köztársasági elnök úr lejáratására ? A kérdése nem változott. A képviselő úr leírt egy tényt. A tény nem változott. Az ő beadványa szerint a tény az, hogy a köztársasági elnök úr nyilatkozatai nem állnak összhangban a kormány tevékenységével. Ezt követően ugyanebben a beadványban a képvisel ő úr hivatkozik arra, hogy számos esetben tapasztalható olyan összerendezetlenség, mely ezt bizonyítja. Ezt követően a mai ülésen a képviselő úr ezekből az egyébként összefoglalóan számos esetnek nevezett esetekből négyet vagy ötöt említett. Ezt követően e lnök asszony felhívta a figyelmét, hogy az ügyrendi vagy az alkotmányügyi bizottság e kérdésben már döntött. Egyetlenegy esetben, egy egyedi esetben döntött az alkotmányügyi bizottság, amikor szintén Kelemen András egy interpellációja kapcsán azt a választ adta a Háznak az alkotmányügyi bizottság, hogy igen, az elnök asszony házszabályszerűen járt el. Soha, egyetlenegy értelmezésben az alkotmányügyi bizottság még nem értelmezte azt, hogy mi az interpelláció Házszabály szerinti szövegében a tény és a körülmé ny. Mindannyian tudjuk, hogy egy interpelláció elsősorban áll egy állításból, az állítás alátámasztására szolgáló érvekből, bizonyítékokból vagy adatokból, majd ezt követően egy kérdésből. Az előző ciklusban már sokszor volt olyan alkalom, amikor a Házszab ályt értelmeztük, és kétféle Házszabályértelmezés volt. Az egyik az általános érvényű Házszabályértelmezés, amely nem egyedi és nem konkrét ügyekben, és nem igennel válaszolt, hanem a Házszabálynak megfelelő szakaszait indokolással ellátva értelmezte, me ly alkalmas volt később arra, hogy ezt szinte
