Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1959 idézőjelben mondom a parlament alá rendeltségét , mindenesetre a parlament által megválasztott és bizonyos értelemben, a hagyományos közjogi terminusokkal meghatározhatatlan értelemben, a parlamentnek felelős intézményként jár el, mi közben olyan lépéseket tesz, amikor adott esetben a magyar joghatóság alól kivon ügyeket vagy a magyar joghatóság alá bevon ügyeket. Az ügyek egyik részében, ha itt hibásan járnak el vagy hibás döntések születnek, akkor értelemszerű parlamenti felelősség v an. Tehát ha olyan eset fordul elő, hogy külföldi állam Magyarországhoz fordul jogsegélyért és ezt a jogsegélyt nem teljesítjük, akkor itt a parlamentben bárki felszólalhat és interpellációval fordulhat az igazságügyminiszterhez. És ha ez rendszeressé vál ik és tendenciaszerűen - mondjuk, bizonyos országok tekintetében - nem korrekt eljárást folytat a magyar kormány, akkor a mindenkori igazságügyminiszter ennek a politikai felelősségét viseli. Hogyan néz ki ez a kérdés az ügyészség vonatkozásában? Azt hisz em, ez különösen azoknál az ügyeknél érdekes, ahol a nyomozási szakaszban az ügyészségnek van ilyen lépési lehetősége, a tárgyalási szakaszban, a vádemelést követően már az igazságügyminiszternek; ahol elvileg egyébként a kormánytól távolabb kerülne az üg y. Tehát úgy gondolom, megfontolandó a javaslat egésze vonatkozásában az, hogy esetleg nem lesze kompatíbilisebb a magyar rendszer az európai és a minket körül vevő országok gyakorlatához - és egyébként a tengerentúli országokkal folytatott gyakorlathoz i s , hogyha a bűnügyi jogsegély tekintetében minden kérelem az Igazságügyi Minisztériumon keresztül áramlik, és így nem kell két szervezetnél megtanulni minden ország tapasztalatát - én azt hiszem, ezzel az ügyészség alkotmányos státusza nem csorbul , és nem kell két szervezetnél nagy nemzetközi osztályt kiépíteni, amelyik a kérelmek fordításának költségeit stb., stb. megsokszorozva párhuzamosan fut, hanem esetleg egy csatornán keresztül minden ilyen a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumán keresztü l folyhatna. Ezt én megfontolandó vagy vitára szánt ötletként javaslom. Úgy érzem, nagyban olcsóbbá tenné, egyszerűbbé, még áttekinthetőbbé tenné az eljárást. Összességében azonban, az előttem szólókhoz hasonlóan is, az SZDSZképviselőcsoport nevében támog atom a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló előterjesztést, és ezt egy szakmailag alaposan előkészített, színvonalas előterjesztésnek tartjuk. Pár mondat erejéig, tisztelt elnök úr, tisztelt Ház, szeretnék utalni a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott nemzetközi törvényszék alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtására benyújtott javaslatra. Ezt a javaslatot az SZDSZ nevében maradéktalanul tá mogatjuk. Nagyon szomorú tény az, hogy a Biztonsági Tanácsnak - ötven évvel a második világháború tragikus pusztítása után és a nürnbergi perek tapasztalata után - újra olyan döntést kellett hoznia, amely hasonló természetű ügyekkel foglalkozott Európában. A magam részéről a törvényjavaslatot maradéktalanul támogatom, és egy mondat erejéig vitába kell szállnom az előttem szóló képviselő úrral. Balsai István - szerintem helyesen - rögzítette azt, hogy azok a bűncselekmények, amelyeket a volt Jugoszlávia terü letén elkövettek és amelyek nemzetközi normákba ütköző bűncselekmények, azok az Alkotmánybíróság ismert döntése értelmében külön törvényi rendelkezés nélkül is, a magyar törvények szerint is bűncselekmények. Ebből az következik, hogy ha például Magyarorszá gon elfognak egy olyan személyt, aki a volt Jugoszlávia területén az egyezményekben felsorolt bűncselekmények valamelyikét - civil lakosság elleni erőszakot, népirtást vagy bármit az itt felsoroltak közül - elköveti, akkor a magyar törvények értelmében a m agyar hatóságok eljárhatnak ellene; ugye, a magyar büntető törvénykönyv hatálya kiterjed ezekre a nemzetközi cselekményekre. A probléma az - és ezért van szükség erre a javaslatra , hogy arra a magyar törvények nem adnak felhatalmazást, hogy az illetőt ne a saját országának adják ki. Tehát arra is van lehetőség, hogy eljárunk, arra is van lehetőség, hogy kiadjuk a saját országának; de arra a magyar törvények értelmében külön törvény nélkül nincs lehetőség, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróságnak adjuk ki az ill etőt. Tehát ezért van szükség az én véleményem szerint erre a törvényre; és azért nem töltjük
