Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1958 Magyarországra könnyebben lépnek be olyan személyek, akik Magyarországon bűncselekmények elkövetésére vállalkoznak, vagy már a saját hazájukban bűncselekményeket követtek el és a felelősségre vonás elől menekülnek, vagy adott esetben csak húzódnak vissza Magyarországra, itt próbálva élvezni külföldön elkövetett bűncselekményeik hasznát, illetőleg Magyarországon bűncselekményeket elkövető mind magyar, mind külföldi állampolgárok a korábbiaknál jóval könnyebben menekülhetnek el az országból. Sokan, amikor ezekkel a jelenségekkel szembesülnek, nosztalgiával tekintenek a múltba és azt követelik, hogy még jobban zárjuk le a határokat, tegyük nehezebbé az állampolgárok kilépését vagy b elépését az országba, vezessünk be szigorító intézkedéseket és így tovább. Nagyon örülök annak, hogy a kormány nem ezt az utat választotta, hanem ezzel a törvényjavaslattal is világossá teszi azt, hogy olyan körülményeket akar teremteni, amikor egyfelől le szögezi, hogy Magyarország, a Magyar Köztársaság nem kíván külföldön bűncselekményt elkövető személyek számára menedékhely lenni, világossá teszi az ilyen személyek számára, hogy az ő hazai hatóságuk Magyarországon ugyanúgy el tudja érni őket, mint otthon, a Magyar Köztársaság igazságszolgáltatási és bűnüldöző szerveivel segítséget nyújt minden ország számára, hogy a bűnözés ellen fellépjenek, és megadjuk azt a segítséget a külföldi államok számára, amely segítséget mi is elvárunk ezektől az államoktól. Vil ágossá teszi ez a törvényjavaslat azt is, hogy Magyarország a külföldre menekülő bűnelkövetőket el kívánja érni külföldön is, nem akarja számukra azt az illúziót kelteni, hogy ha elhagyják az ország határait, akkor már mentesülhetnek a Magyar Köztársaság t erületén elkövetett bűncselekményeik felelőssége alól. Ez a törvényjavaslat tehát reagál a huszadik század végének egyik kihívására, arra a kihívásra, hogy a polgárok szabad közlekedésének, az országok közötti szabad mozgásnak van egy negatív következménye , a bűnözés nemzetközivé válása, és erre a nemzetközivé váló bűnözésre korszerű, európai módon reagál a nemzetközi bűnügyi jogsegély intézményének szabályozásával. (12.20) E törvény alapján mind a hazai hatóságok, mind a Magyarországtól jogsegélyt kérő kül földi hatóságok világosabban eligazodhatnak a rendelkezések között, nem kell a hatályos magyar jogszabályok közül kiválogatni, hogy mik lehetnek a vonatkozó hatályban lévő rendelkezések, ki az, akihez fordulni kell, kivel szemben kell kérelmeket beterjeszt eni, ki kivel állhat kapcsolatban; a jogszabály egyértelművé teszi, hogy mi a követendő eljárás. A magam részéről több vonatkozásban egyetértek azokkal az esetlegesen megfogalmazható technikai kritikákkal, amelyek egy részét Balsai István előttem ismertete tt, de ezek a technikai kritikák az egyes intézmények szabályait tekintve nem vonják kétségbe a törvény helyes, jó voltát, és egykét ponton valóban - egyetértve Balsai Istvánnal - korrekcióra szorul a beterjesztett javaslat. Egyetlen probléma van, amire a zonban szeretném felhívni a figyelmet, és amely - túlmenően azon, ami az egyes együttműködési intézmények szabályozását illeti - egy megfontolandó, illetőleg újragondolandó kérdés: ez annak a kérdése, hogy vajon a magyar alkotmányos berendezkedés, illetőle g a magyar igazságszolgáltatási szervezet mennyire kompatíbilis a nemzetközi együttműködésben. Konkrétan arra gondolok, hogy itt egy kétoldalú kapcsolatfelvételre kerül sor a magyar hatóságok és a külföldi hatóságok között. A törvény azt mondja, hogy a nem zetközi jogsegély vonatkozásában kérelemmel magyar részről az igazságügyminiszter, illetőleg a legfőbb ügyész fordulhat külföldi hatósághoz; illetőleg a külföldi hatóságok is a legfőbb ügyészhez, illetőleg az igazságügyminiszterhez fordulhatnak. A problé ma az, hogy a külföldi országokban - nevezetesen az európai demokráciákban - ezek a megoldások általában nem osztódnak ennyire ketté, tehát nem tartalmazzák az ottani jogszabályok azt a felosztást, hogy részint az igazságügyminiszterhez, részint a legfőbb ügyészhez folyamodhatnak, hanem minden esetben az igazságügyi minisztériumok lépnek kapcsolatba az igazságügyi minisztériumokkal; kormány a kormánnyal van kapcsolatban. Ugye, a magyar közjognak egy sajátossága, hogy a Legfőbb Ügyészség "parlament alá rend elt szervként" - most
