Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
1957 Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakat is figyelembe véve, abban a reményben, hogy az előterjesztő vagy mások - akár magunk is - módosító javaslatokkal az itt kifogásolt részeket jobbítják, akkor bizonyos vagyok benne, hogy ez a javaslat a parla ment nagy többségének, túlnyomó többségének a támogatását fogja élvezni. Házelnök úr javaslata szerint egy mondattal rátérek a másik törvényjavaslatra, a volt Jugoszlávia területén elkövetett egyes bűncselekmények miatt felállított nemzetközi törvényszék h atáskörére vonatkozó biztonsági tanácsi határozat törvényerőre emelésére. A Magyar Demokrata Fórum nevében természetesen támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Csak halkan jegyezzük meg azt, hogy erre a törvényjavaslatra voltaképpen nem lenne szükség, hiszen a Biztonsági Tanács határozata természetesen kötelező ennek a törvény szerinti szabályozásnak a hiányában is. Még halkabban jegyezzük meg - az Alkotmánybíróság nemrégiben eltávozott elnöke talán egy fejbólintással megerősíthette volna , hogy jól ismert az az alkotmánybírósági döntés, amely a nemzetközi büntetőjog világából a Magyar Országgyűlést mentesítette olyan törvények meghozatala alól, amelyek a magyar állam részéről történő csatlakozással belső jognak tekinthetők. Utalok itt a híres 1993as igazságt étellel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésre. Ettől függetlenül az ügy jelentősége és Magyarország részvétele a volt Jugoszláviával kapcsolatos nemzetközi együttműködésben természetesen indokolhatja ennek a külön törvényi szabályozását. De - még egyszer mondom - erre a magyar alkotmány és az alkotmánybírósági döntés értelmében tulajdonképpen nem lenne szükség. Támogatjuk tehát ezt a javaslatot is és megköszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hack Péter képviselő úrnak, SZDSZ, akit Hegyi Gyula képviselő úr követ, az MSZPből. DR. HACK PÉTER (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Mint ahogy az előttem felszólalók is elmondták, az élet által kikényszerített jó irányú, helyes elv eken alapuló jogszabálytervezet áll előttünk, egy olyan tervezet, amely körül nem várhatók éles viták, amely körül a parlamenti patkó minden oldalán nagyfokú egyetértés tapasztalható, amit az is jelzett, hogy a bizottsági előkészítés során is egyhangú támo gatást kapott mind a két javaslat a bizottságban. A vitában az is elhangzott, hogy már ma is, a hatályos jogszabályok alapján is létezik nemzetközi bűnügyi együttműködés. Létezik együttműködés a Magyar Köztársaság kormánya, illetőleg a Magyar Köztársaság i gazságszolgáltatási szervei és külföldi államok között, léteznek erre nemzetközi szerződések és létezik erre hatályos joganyag, részint a büntető törvénykönyvben, részint a büntetőeljárási törvényben. Mi az, ami mégis a törvényalkotásra ösztönzi a kormányt , és törvényalkotásra ösztönöz bennünket, képviselőket? Nyilvánvaló, hogy meg kell vizsgálnunk, milyen körülmények között születtek azok az alapjogszabályok, amelyek ma szabályozzák a nemzetközi büntetőjogi együttműködést. Azt kell látnunk, hogy ezek a jog szabályok - mind a Btk., mind az azt megelőzően született büntetőeljárási törvény - olyan körülmények között próbálták rendezni a nemzetközi együttműködést, amikor Magyarország határai szinte légmentesen zárva voltak, amikor a magyar állampolgárok számára rendkívüli korlátozásokkal volt csak lehetőség külföldre utazni, és amikor a világ országainak döntő többségéből Magyarországra is kizárólag vízummal léphettek be külföldiek. Ennek az időszaknak a lezárulása mindannyiunk számára azzal a pozitív következmén nyel jár, hogy ma már valamennyi magyar állampolgár könnyebben utazhat külföldre mint korábban, és az országba is könnyebben léphetnek be külföldi turisták. Ennek a pozitív folyamatnak azonban van negatív hozadéka, negatív következménye is, az a negatív kö vetkezmény - amellyel a magyar állampolgárok is szembesültek , hogy egyrészről
