Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
1956 javaslat, amire nem vállalkozhat. Gondolom, előbb - a parlamenti törvényhozás logikája és a jogalkotás legegyszerűbb felfogása szerint is - meg kell alkotni a menedékjoggal kapcsolatos anyagi jogszabályt, és aztán lehet ennek a kérdésnek ebben a törvényjavaslatban valamilyen szabályozását adni. Nem tudom, hogy lehet ezt megoldani, de így semmiképpen nem, hogy hiányzik az alkotmány szerinti kétharmados többséget igénylő törvény, itt pedig, nem vitásan, egy ebben a törvényben szabályozandó kérdést intézünk el. Még két megjegyzést szeretnék tenni a javaslattal kapcsolatban. Az egyik a Magyarország részéről történő kiadatás kérésével kapcsolatos egyik rendelkezés, tehát amikor Magyarország kéri valamelyik államtó l valakinek a kiadatását, mégpedig a büntetés részleges végrehajtása szempontjából a kérelmet azzal kívánja indokolni, hogy az egyébként kiszabott halmazati vagy összbüntetésből csak egy részt kíván a kiadatásra kerülő személy tekintetében végrehajtani, ny ilván azért, mert mondjuk a többi rész tekintetében nem lehetséges a kiadatás kérése, vagy nem teljesítenék egyébként a kiadatást, mert valamilyen oknál fogva a halmazati büntetés többi tétele talán nem bűncselekmény az illető ország jogrendje szerint vagy más oka van. Nos, erre az esetre, erre a kétségtelenül gyakorlati problémaként jelentkező esetre a törvényjavaslat egy egészen szokatlan és tulajdonképpen példátlan szabályozást javasol. Eszerint a kiadatási kérelem előterjesztése során tulajdonképpen egy jogerős - alaki és anyagi jogerővel bíró - büntető ítéletet, egy halmazati ítéletet fel kell szabdalni valahogyan, egy javasolt elv szerint: az alapul vett bűncselekményért kiszabható törvényi büntetési tétel maximumának az összbüntetéshez vagy a halmazat i büntetéshez valamilyen módon történő arányosításával. Tulajdonképpen a bírósági ítéletet, és ennek előzményét pótló eljárást javasol. Nem tudjuk elfogadni, tisztelt Országgyűlés, azt a megoldást, azt a javasolt megoldást, hogy büntető bíróság jogerős íté letét egy különleges eljárás keretében - a bírósági eljárás egyéb garanciáit és egész rendszerét nélkülöző eljárásban - egészen egyszerűen úgy szabdalják fel, hogy a jogerős ítéletből egy részt valahogyan kiragadnak, és azt tulajdonképpen sikeres kiadatási ügyként ekként végrehajtják valakivel szemben. Még egy intézményt nem érzünk teljesen indokoltnak a javaslatban: ez a "feljelentés külföldi államnál". Ami indokolja ennek a külön szabályozását, tisztelt Országgyűlés, a javaslatnak az az okfejtése, amely s zerint ha a büntetőeljárás felajánlása nem jár sikerrel, tehát nem kívánja az illető ország a büntetőeljárást lefolytatni az egyébként ott tartózkodó és mondjuk Magyarországon bűncselekményt elkövető személlyel szemben, és a kiadatásnak is akadálya van, de már megindult a büntetőeljárás Magyarországon, ezek az ügyek nem fejezhetők be, pontosabban kezelhetetlenek - ha jól értettük az indoklást. Ekkor valamilyen módon el kell varrni a szálakat, és ekkor - mint utolsó lehetséges intézmény - tegyen feljelentést a külföldi államnál az igazságügyminiszter, illetőleg a legfőbb ügyész, attól függően, milyen stádiumban van az ügy. (12.10) Úgy gondolom, a magyar állam tekintélyét veszélyezteti ez az intézmény - megmondom őszintén. Mit lehet elvárni attól az államtól, amely arra sem méltatta a magyar igazságügyi hatóságokat - akár a legfőbb ügyészt, akár az igazságügyminisztert , hogy az eljárás átengedése folytán eljárjon az ügyben, a kiadatásról nem is beszélve. Úgy gondolom, teljesen üres és formális, és még egysz er mondom, a magyar állam tekintélyét kockáztató eseménnyé minősülne, silányulna ez a feljelentés, amely tehát nyilván nem oldja meg más állam részéről az állam büntető hatalmának az érvényesítését, és pusztán egy teljesen formális bírósági szemlélet alapj án az ügyet befejezhetővé teszi a magyar bíróságon, ha már egyszer megindult. Nem is értem pontosan, hogy mit jelentene a feljelentés, hiszen ez az intézmény már egy megindult büntetőeljárás kapcsán kerülne alkalmazásra. Hogy lehet egy megindult büntetőelj árásban intézkedni - ahol a vádirat a feljelentésen már régen túl van , milyen tények alapján és mit tartalmazna a legfőbb ügyész feljelentése? Ezeket nem érezzük pontos és jó megoldásnak, ezért szeretnénk, ha az előterjesztő s javaslatnak ezt a részét át gondolná.
