Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF):
1954 Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint mindkét tervezet összhangban áll a jogrendszerünkkel, az alkotmánnyal, nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal, így a szocialista fr akció nevében támogatom mindkét jogszabály elfogadását. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Figyelemmel arra, hogy Rott Nándor képviselőtársunk nem tartózkodik a teremben, megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, MD F, akit Hack Péter képviselő úr követ, az SZDSZből. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szóban forgó két törvényjavaslattal kapcsolatban a Demokrata Fórum nevében elsőként azt szeretné m kijelenteni, hogy természetesen támogatjuk mindkét törvényjavaslat vitáját és elfogadását, néhány megjegyzést azonban az elsőhöz, tehát a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslathoz szeretnénk kritikusan hozzáfűzni. Egyetértünk azzal, amit a miniszter úr az expozéjában kijelentett, hogy erre a törvényjavaslatra akkor is szükség van, ha Magyarország sorozatosan köti azokat a két- és többoldalú nemzetközi egyezményeken alapuló szerződéseit, amelyek tulajdonképpen eléggé gördülékennyé, s ha lehe t azt mondani, problémamentessé teszik a nemzetközi bűnügyi együttműködést, tehát a törvény által szabályozni kívánt valamennyi jogintézmény tekintetében ennek hiányában is el lehet járni, mint ahogy erre az elmúlt évek esetei számos példát adtak. Egyetért ünk, mivel úgy gondoljuk, hogy bizonyos intézmények 1978as szabályozása, elsősorban a kiadatás és a még szabályozatlan menedékjoggal kapcsolatos rendelkezés mindenképpen törvényi szintű és új szabályozást igényel, és ebben a törvényben helyes szabályozni egyfelől az anyagi jogi kérdéseket, másfelől azokat az eljárási kérdéseket, amelyek tulajdonképpen egy vegyes törvényjavaslatot eredményeztek, tehát egyfelől a büntető törvénykönyv intézményeit váltja fel, a Btk. általános rendelkezéseinek jelentős és elvi szakaszait helyezi hatályon kívül, másfelől pedig büntetőeljárási szabályozást ad számos ügyre. Egyetértésünk mellett ugyanakkor éppen ebből kiindulva nem fogadjuk el teljes mértékben szerencsésnek a címválasztást. Úgy gondoljuk, hogy akkor, amikor - még egyszer hangsúlyozom - bizonyos intézményeknek a büntető anyagi jogban szabályozott fontos kérdéseit tekinti szem előtt a javaslat, akkor nem szerencsés magát az egész javaslatot "bűnügyi jogsegélyről" szóló címmel ellátni, mert az irodalomban, de azt hisz em, hogy a közvélemény előtt is általánosan elfogadott értelme a bűnügyi jogsegélynek a büntetőeljárásban nyújtott jogsegély adása, tehát azok az eljárási cselekmények, amelyeket ennek a törvényjavaslatnak, azt hiszem, az V. fejezete kíván szabályozni. Ez az eljárási kategória elég szélesen közismert, ugyanakkor a javaslat tervezett címe nem utal pontosan arra, hogy a szabályozás tárgyát olyan anyagi jogi intézmények is képezik, mint a kiadatás, illetőleg a menedékjoggal való összefüggése. Mi szerencsésebbn ek láttuk volna - mint ahogy erre az indokolásban és a másik törvényjavaslat indokolásában is van utalás - azt a címet, ami a nemzetközi büntetőjogi vagy büntetőügyi együttműködésre és bűnügyi jogsegélyre vagy a kettő kombinációjára utal. Úgy gondoljuk, íg y kevés, úgyhogy felhívjuk az előterjesztő figyelmét, fontolja meg, hogy ez a címadás így a szabályozás tárgyát valójában pontosan jelölie. (12.00) A kiadatással kapcsolatban teljesen új megközelítést tartalmaz, bár a törvényjavaslat indoklása szerint tul ajdonképpen csak részlegesen tágítja a magyar büntető törvénykönyv vonatkozó, hatályos szabályait, amikor a magyar állampolgár kiadatásának általános tilalma alól már meglévő kivételen - tehát a párizsi békeszerződésen alapuló, lényegében háborús bűncselek mények és ehhez hasonló ügyek miatti kötelezettségen - túlmenően annak a magyar állampolgárnak a kiadatását is fő szabályként lehetővé teszi, aki egyúttal másik állam állampolgára, és állandó lakóhelye külföldön van.
