Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
1950 Európa Tanács keretei között Strasbourgban megkötött, nemzetközi terrorizmus visszaszorítását szolgáló egyezményhez. Ez az egyezmény tulajdonképpen feloldást tartalmaz a tekintetben, ami általános elv a kiadatás szempontjából, a bűnügyi jogsegély sz empontjából, hogy a politikai bűncselekmények, hogy a tisztán katonai kötelezettségek megszegésére vonatkozó bűncselekmények összefüggésében nyilvánvaló, automatikusan a kiadatás nem érvényesíthető. Az első része a törvé nynek, amely a kiadatásról szól, részletesen meghatározza a kiadatás alanyi jogi feltételeit és a kiadatási eljárást, és tartalmaz a hatályos szabályozáshoz képest egy olyan újítást, miszerint lehetővé válik magyar állampolgár kiadatása is, túl a párizsi b ékeszerződésben foglaltakon, abban az esetben, ha a magyar állampolgár egyúttal más állam polgára is és külföldön állandó lakóhellyel rendelkezik. Sor kerülhet a kiadatásra akkor is, ha a magyar állampolgár kiadatását Magyarországnak azzal a feltétellel en gedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetőleg a kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően egy harmadik állam által előterjesztett kiadatási kérelem teljesítésének céljából továbbadja. Második tartalmi elemként a törv ényjavaslat szabályozza a büntetőeljárás átadását és átvételét, a hatályos jogunkkal és számos e tárgyú nemzetközi szerződésünkkel azonosan, tartalmilag azonos módon határozza meg ennek lényegét, hatályos jogunknál azonban sokkal részletesebb szabályokat t artalmaz. A javaslatban szerepel a hatályos jogban eddig még nem kidolgozott új megoldás is, új intézmény is, amely bevezeti a külföldi hatóságnál történő feljelentést, amelyre akkor kerülhet sor, ha a külföldön tartózkodó terhelt elleni eljárást a külföld i hatóság nem veszi át, ugyanakkor a terhelt távolléte folytán az eljárást Magyarországon nem lehet lefolytatni. Harmadik tartalmi elemként kívánom kiemelni azt, hogy a törvényjavaslat kiterjed és kitér a büntetés végrehajtásának átadására és átvételére. N emzetközi szerződés hiányában a hatályos jogunk alapján erre nem kerülhet sor. Ugyanakkor humanitárius és célszerűségi szempontból is egyaránt indokolható az, hogy sokkal hatékonyabb lehet a büntetés, ha azt az elítélt hazájában hajtják végre, és ez humánu sabb feltételeket teremt a büntetés végrehajtása szempontjából. Végezetül a tartalmi elemek között negyedikként kívánom említeni, tisztelt Ház, az eljárási jogsegélyre vonatkozó részeit a törvénynek, amelyek a nyomozati cselekmények teljesítéséből, a bizon yítási eszközök felkutatásából, a terhelt és a tanúk kihallgatásából, a szakértők meghallgatásából, szemle, házkutatás, motozás, lefoglalás eszközléséből, továbbá a büntetőeljárással kapcsolatos iratok, tárgyak megküldéséből és az iratok kézbesítéséből áll . (11.40) A javaslat a külföldi állam eljárási jogsegély iránti kérelmének teljesítését - eltérően hatályos jogunktól - fő szabályként a legfőbb ügyész hatáskörébe utalja. Ezek a törvényjavaslat leglényegesebb elemei - tisztelt képviselőtársaim , és bízun k abban, hogy a javaslat elfogadása megkönnyíti a magyar állam bűnügyi jogsegéllyel kapcsolatos tevékenységét, és harmonikusabb együttműködést biztosít más államokkal ezekben a kapcsolatainkban. Ehhez a törvényjavaslathoz tartalmilag kötődik és egybekapcso lódik az a másik törvényjavaslat, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával létrehozott nemzetközi törvényszékkel történő együttműködésről szól. 1993ban határozta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy a volt Jugoszlávia területén 1991 óta tartó hábo rú során elkövetett, a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését jelentő cselekmények elkövetőivel szemben nemzetközi törvényszéket kell létrehozni. Ezek a bűncselekmények, amelyek folyamatosan - a híradások és a tudósítások tanúságai szerint általunk is követhető módon - megtörténtek a volt Jugoszlávia területén, elsősorban az 1949. augusztus 12én kelt genfi egyezmény rendelkezéseit sértették, kiterjedtek a szándékos emberölésre, a hadifoglyokkal és a polgári lakossággal történő embertelen bánásmódra , a népirtás elkövetésére, a védelem nélküli városok és falvak lerombolására. Ez az együttműködési kötelezettség elsőbbséget jelent minden más
