Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter együttes expozéja a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslatról, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott... - A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényjavaslat, valamint a volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények megbüntetésére létrehozott Nemzetközi Törvényszék Alapokmányából fakadó kötelezetts... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP):
1951 jogi előírással szemben, tehát független minden más állammal kötött bűnügyi együttműködési szerződéstől, az állam hazai jogától is. A törvény előterjesztésének elsősorban az az indoka: fontosnak tartjuk azt, hogy a nemzetközi törvényszék alapokmányát törvény hirdesse ki, és ugyancsak törvény határozza meg az együttműködési kötelezettségből keletkező hatásköröket és f eladatokat. Tisztelt Ház! 1993 óta az ENSZ tagállamai, nyilvánvalóan elsősorban az európai államok, több olyan lépést tettek, amely a nemzetközi törvényszék működésének feltételeit volt hivatva biztosítani. Így Európa több államában hasonló jellegű törvény t fogadtak el, a múlt esztendőben került sor a Német Szövetségi Köztársaságban is hasonló jellegű törvény elfogadására. Bízom abban, hogy az Országgyűlés mindkét előterjesztésünket támogatni fogja. Kérem erre önöket a kormány nevében, és bízom abban, hogy mindkét jogszabály hathatós segítséget nyújt majd a bűncselekmények elleni küzdelemben, és jelentős hozzájárulás a második jogszabály azokkal a humanitárius jogokat sértő cselekményekkel szemben, amelyeket szomszédságunkban, a volt Jugoszlávia területén el követtek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót, s ezt a rövid névsort látva kiderül, hogy egyetlen képviselőtársunk kivételével azo nos képviselőtársaink jelentkeztek mind a két törvényjavaslat vitájában való felszólalásra. Ezért javaslom a tisztelt Országgyűlésnek és a felszólalni vágyó képviselőinknek is, ha akarják, akkor együtt mondják el a két törvényjavaslatról a véleményüket. Ti sztelt Országgyűlés! Ez egy ügyrendi javaslat, aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Látható többség, tehát ha képviselőtársaink akarják, akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel. Elsőnek megadom a szót Csizmadia Lás zló képviselő úrnak, MSZP, akit Rott Nándor képviselő úr követ a Független Kisgazdapártból. DR. CSIZMADIA LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az 1970es évek közepétől kezdődően megfigyelhető Európában a bűnözés átalakulása. Általánoss ágban azt mondhatjuk, hogy a bűnözés átalakulásának legfőbb jellemzői a bűnözés volumenének növekedése, az erőszak - és különösen a fegyveres erőszak - növekedése a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése esetén, a hivatásszerű bűnözés arányának jelentős megnövekedése, valamint a bűnelkövetés szervezettsége, tervezése és tervezettsége, a bűnszövetkezetek vezetőinek gondos háttérben maradása, rejtőzködése. A nemzetközi bűnözés ijesztőnek nevezhető növekedését az elektronika és a közlekedés erőteljes fejlődé se tette lehetővé, melyekkel együtt járt az információcsere felgyorsulása, valamint az egyes európai országok közötti személyi és áruforgalom hatalmas méretű növekedése. Mindezen tényezők bűnözésre gyakorolt hatását felerősítette a Varsói Szerződés felboml ása, a kelet- és középeurópai államok politikai függetlenségének elnyerése, a Szovjetunió szétesése és a Szovjetunió utódállamaiban kialakult gazdasági visszaesés. Ugyancsak a nemzetközi bűnözés kiteljesedését teszi lehetővé az Európai Közösség szabályozá si rendszere, ugyanis az Európai Közösség tagországain belül a határátlépés gyakorlatilag minimális ellenőrzéssel, avagy éppen az ellenőrzés teljes hiányával jár együtt. A ma, de különösen a jövő Európájában a nemzeti határok átlépése tömeges és mindennapo s lesz, így nyilvánvaló, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés lehetőségei e téren is nőnek. Mivel hazánknak határozott szándéka és célja az Európai Unióhoz való csatlakozás, így elkerülhetetlen olyan jogi szabályozás megalkotása, amely a fentiekben vázolt szervezett nemzetközi
