Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE, az MDNP
1946 amelyek garanciális szempo ntból igenis a kétharmados kategóriába vagy akár alkotmányos rendezést igénylő kategóriába tartoznak. A másik javaslat, ami elhangzott, azt Torgyán képviselő úr fejtette ki, és a Kisgazdapárt részéről markáns módon azt hangoztatta, hogy mivel ez a rendezés nem megfelelő, ezért a vezérszónoklatok elhangzása után függesszük fel ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, és majd az új alkotmány rendezését követően térjünk vissza rá. A Magyar Demokrata Néppárt ezzel a megoldással sem érthet egyet. Amikor megítél jük ezeket a javaslatokat, nem tekinthetünk el azoktól az előzményektől, amelyek a közelmúltban játszódtak le az Alkotmánybíróság körül. Gondolom, mindannyian emlékszünk rá, hogy a Bokroscsomagot felülbíráló alkotmánybírósági döntéseket követően számos ol yan politikai jellegű megnyilvánulás volt, vagy legalábbis olyan megnyilvánulás a kormányzó oldal részéről, ami vitatta az Alkotmánybíróság ítéletét, illetőleg felvetette az Alkotmánybíróság működésének újraszabályozását, a szabályozás módosítását, illetől eg az elnök megválasztásának kérdését. Tehát olyan jogi jellegű problémákat vetettek fel, különösen kormányzati oldalról, amelynek az adott szituációban mindenképpen politikai vonatkozása volt. Az, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendje most végre előtérbe és előterjesztésre kerül, és hogy ez hatpárti javaslatként kerül a parlament elé, számomra annak a jele, hogy a kormányzó oldalról megszűntek ezek a támadások, és remény van arra, hogy stabilizálódik az Alkotmánybíróság politikai helyzete. Ezért mindenképpen szükséges, hogy az ügyrend kérdésében döntés szülessen, valóban azzal, hogy tudja a parlament, hogy ez mintegy ideiglenes döntés, mert az új alkotmány meghozatalát követően természetesen az egész kérdést újra kell gondolni. (11.20) Ennek megfelelően úgy vé lem, hogy az ügyrendből elsősorban azokat a kérdéseket kell törvényerőre emelni, amelyek valóban az Alkotmánybíróság belső szervezetére, működésére vonatkoznak, ezeknek a részletes szabályai, és kívülállók jogait, kötelezettségeit közvetlenül nem érintik. Természetesen az ügyrend döntő része ilyen. Tulajdonképpen két olyan kérdéskör van az ügyrendben, amely nem ebbe a kategóriába tartozik, hanem állampolgárok jogait közvetlenül is érinti. Az egyik a kötelező ügyvédi képviselet kérdése, az ügyvédkényszer a p opuláris jellegű javaslatoknál, illetve panaszoknál. A másik pedig az úgynevezett ideiglenes intézkedés kérdése, amiről Dávid Ibolya is szólt. Magam úgy gondolom, hogy szorosan véve egyik kérdés sem tartozik egy ügyrendbe, egy szervezeti, működési jellegű ügyrendbe. De az ügyvédkényszer vonatkozásában van az alkotmánybírósági törvényben olyan rendelkezés, amiből levezethető a felhatalmazás az ügyrendi törvényre vonatkozóan. Tehát itt nincs olyan aggályom, hogy nem szabályozhatnánk ebben a törvényben. Az ide iglenes intézkedés azonban olyan jellegű, amire vonatkozóan nem látok és nem találok felhatalmazást az alkotmánybíróságról szóló törvényben. Véleményünk szerint nem lenne célszerű és nem lenne jogszerű ebben a törvényben szabályozni az ideiglenes intézkedé s kérdését, még abban az esetben sem, ha a Ház úgy ítélné meg, hogy ez valóban szükséges. Ugyanakkor világos, hogy az a probléma, ami az ideiglenes intézkedés szükségességét felvetette, az egy élő probléma. Nevezetesen lehet olyan eset, hogy egy megpanaszo lt jogszabály vagy egyéb állami intézkedés alkalmazása esetén valóban súlyos hátrányokat jelenthet, ezért, ha az Alkotmánybíróság észleli azt, hogy valószínűleg alkotmányellenes lesz ez a rendelkezés és az alkalmazása súlyos hátrányt jelenthet, így merül f öl, hogy akkor ideiglenes intézkedéssel hatályában felfüggeszti ezt a jogszabályt. Tehát indokolt lehet a felvetés, úgy gondolom azonban, hogy ez megoldható, és az ügyrendben is elhelyezhető ez a szabály. Ilyen esetben az elnök részére - javaslat esetén - soronkívüliség elrendelését teheti lehetővé. Ez eddig is működik, úgy tudom, informális módon. Úgy gondolom, hogy ezt az ügyrendbe betenni indokolt lenne, és akkor az ideiglenes intézkedés szükségessége nem merül fel vagy legalábbis elodázható a kérdés arr a az időszakra, amikor valóban az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos valamennyi kérdés az új alkotmány meghozatalát követően terítékre kerül.
