Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SÓLYOM LÁSZLÓ, az Alkotmánybíróság elnöke:
1947 Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Magam is köszöntöm Sólyom László urat, az Alkotmánybíróság elnökét, és megadom neki a szót. DR. SÓLYOM LÁSZLÓ , az Alkotmánybíróság elnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság elnöke természetszerűen nem részese a parlamenti vitán ak. Tehát én itt nem a vita résztvevőjeként lépek föl, hanem a Házszabályban biztosított külön jognál fogva. Tulajdonképpen két tényt szeretnék a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani. Az egyik némileg történeti. Az Alkotmánybíróság 1991re elkészítette az ügyr end törvényjavaslatát, és akkor abban a koncepcióban gondolkodtunk, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény és az ügyrendi törvény egyszerre kerül a Ház elé, egymásra tekintettel, és ez az elképzelés valójában megfelelt volna annak az itt többször fölvet ett elképzelésnek, hogy tudniillik kétszintű szabályozás legyen. Fölvitte volna ez a javaslat az összes garanciális szabályozást az Abtv.be, és csupán technikai jellegű rendelkezések maradtak volna az ügyrendi törvényben, ahol nyitva állt a lehetőség, hog y ez vajon törvény marad, vagy pedig le fog menni egy alkotmánybírósági határozat szintjére. Az Alkotmánybíróság ezt a koncepciót képviselte éveken keresztül, de az akkori parlamenti pártok részéről nem mutatkozott fogadókészsé g, nem tudtuk dűlőre vinni az 1991ben általunk kezdeményezett hatpárti tárgyalásokat, úgyhogy '92 után egyre inkább abba az irányba tolódott el a törvény előkészítése, hogy egy önálló ügyrendi törvény szülessen az Abtv. módosítása nélkül. 1994ben már egy ilyen törvényjavaslat került be a törvényhozási mechanizmusba, azonban nem lett belőle törvény, és tavaly ősszel, miután az Alkotmánybíróságot többrendbeli politikai támadás érte az ügyrendi törvény hiánya miatt, ismét előterjesztettük ugyanazt a szöveget . Ez a szöveg tehát visszanyeste az 1991es elképzeléshez képest a törvény tartalmát, csupán olyan rendelkezéseket hagytunk benne, amelyek a hatályos alkotmánybírósági törvénnyel konformak. Ez azt jelenti, hogy ez a koncepció, amelyet az Alkotmánybíróságna k kötelessége, de egyben kizárólagos joga volt előterjeszteni, a hatályos alkotmánybírósági törvény keretei között marad, és minden további változtatás, ami ezen a koncepción túlmegy, csak úgy képzelhető el, hogy magát az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is meg kell változtatni. Ez azonban egy olyan politikai kérdés, amely nem az Alkotmánybíróság kompetenciája, hanem a tisztelt Házé. A másik, amit szeretnék az Országgyűlés figyelmébe ajánlani, hogy ez a tulajdonképpen visszazsugorított ügyrend - két rende lkezést kivéve - nem egy új joganyag, hanem az Alkotmánybíróság hat éve követett gyakorlata. Itt tehát nem arról volna szó, hogy valamilyen új jogi helyzetet teremtene az Országgyűlés a törvény elfogadásával, sokkal inkább arról, hogy egy formai hibát orvo solna, hiszen két rendelkezés - ismétlem: az ügyvédkényszer és az ideiglenes intézkedés - kivételével az összes többi bejáratott és régóta követett gyakorlata az Alkotmánybíróságnak. Mindenkinek megküldtük, aki kérte, ezt az ügyrendet, és csak az Országgyű lés iránti tiszteletünk tartott attól vissza, hogy ne tegyük közzé a Magyar Közlönyben a közönség tájékoztatására mint törvényjavaslatot. Úgyhogy kérem ezt figyelembe venni, hogy itt egy élő és működő joganyagról van szó. A harmadik kérdés pedig az: nem vé letlen - noha kritizálják ezt a szabályozást , hogy az Alkotmánybíróság maga alkotja meg az ügyrendjét. Ez mindenhol így van az egész világon, ez az Alkotmánybíróság függetlenségének része, éppúgy, mint az elnökválasztás, mint a bírák elmozdítása és még s ok minden belső ügy. Ebből származtak technikai nehézségek; nagyon örülök annak, hogy ezt sikerült áthidalni, és végül is - hogy idézzem a törvényt - az Alkotmánybíróság által megalkotott törvényjavaslat hatpárti indítványként került a tisztelt Ház elé. Ar ra szeretném végezetül felhívni a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróságon kívül a mostani törvényi szabályozás értelmében nem lett volna joga másnak egy ilyen ügyrendi törvényt
