Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÓNYA IMRE, az MDNP
1945 említett új alkotmánytervezet szövege alapján a legfontosabb és a garanciális kérdéseket tartalmazó részeket rögzítené az alkotmány, ennek részletezését tartalmazná az Alkotmánybíróságról szóló törvény; míg az ügyrend legyen az Alkotmánybíróság belügye - de akkor ezekbe a kérdésekbe ne tartozzék bele olyan, mint például a 32. § az ügyrendből, ami az ideiglenes i ntézkedéseket szabályozza. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a Magyar Demokrata Fórum sem érdemében nem tudja támogatni, sem olyan formában, hogy egy ilyen horderejű kérdés, mint az ideiglenes intézkedés... - és hadd olvassak fel ebből egy mondatot: "Az Alkot mánybíróság az indítvány tárgyában határozattal ideiglenes intézkedést hozhat, mellyel az indítvánnyal érintett jogszabály, illetőleg állami irányítás egyéb jogi eszköze alkalmazását felfüggeszti, ha ez súlyos hátrányok elhárítására vagy valamely fontos ok miatt sürgősnek mutatkozik, és ezt a három hónapot még egyszer három hónappal meghosszabbítja." Nyilván ennek lehetnek nagyon pozitív és lehetnek nagyon negatív következményei. Ha a többség úgy dönt, hogy ezt a lehetőséget meg kívánja adni az Alkotmánybír óságnak, én tisztelettel azt javaslom, hogy ezt az alkotmányban kellene szabályozni, mert bizony ez a Magyar Országgyűlés jogát is érinti. Tisztelettel köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Kónya Imrének, az MDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. KÓNYA IMRE , az MDNP képviselőcsoport részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Sólyom Elnök Úr! Az elhangzott vezérszónoklatok alapján nyilvánvaló, hogy egyetértés mutatkozik a Házban abban a vonat kozásban, hogy az Alkotmánybíróságról szóló joganyag a jelenlegi alkotmányos rendelkezés alapján nem megfelelő. Nem megfelelő az a szabályozás, amely szerint lényegében négyszintű szabályozás valósul meg. Valóban, egy méltatlanul kis terjedelmű és nem egés zen átgondolt alkotmányos szabályozás mellett az Alkotmánybíróságról szóló alapvető szabályok a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának döntését igénylő törvényben kerülnek szabályozásra, és ennek a törvénynek a rendelkezése folytán az Alkotmányb íróság szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályok egy teljesen speciális törvényre vannak bízva, egy olyan speciális törvényre, amelyet az Alkotmánybíróság készít elő. Tehát a javaslatot az Alkotmánybíróság készíti el, a törvényhozó az Alkotm ánybíróság által elkészített javaslatot mintegy szentesíti. Ezen túlmenően nyilvánvalóan vannak olyan részletes ügyviteli szabályok, amelyek semmiképpen nem igényelnek törvényhozási garanciát, ezeket az Alkotmánybíróság a saját hatáskörében alkotja meg jel enleg is. Nos, ez a szabályozás nyilvánvalóan nem megfelelő. Az új alkotmány meghozatalát követően olyan szabályozást kell alkotni - és azt hiszem, hogy ebben szintén mindannyian egyetértünk , amiből kiiktatódik ez a most tárgyalt törvényhozási forma. Val óban nincs szükség erre a speciális szabályra, mert vagy a törvényhozás kompetenciájába tartozik egy kérdés, vagy pedig az Alkotmánybíróság belügye, és ezért nincs szükség arra, hogy egy Alkotmánybíróság által elkészített javaslatot a törvényhozás mintegy szentesítsen. Abban a kérdésben azonban már megoszlanak a vélemények, hogy az új alkotmány meghozatalát követően mi legyen addig, amíg az új rendezés meg nem történik. Dornbach Alajos a szabaddemokraták elképzeléseit vázolva, felhasználván az alkalmat, hog y az Alkotmánybíróság ügyrendje a Ház elé kerül, úgy gondolja, hogy célszerű lenne érdemi és jelentős módosításokat átvinni ebben a törvényben. A Magyar Demokrata Néppárt ezzel a megoldással semmiképpen nem ért egyet. Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybírósá g ügyrendje alapvetően az Alkotmánybíróság belső működésére, szervezetére vonatkozó szabályokat van hivatva összefoglalni. Semmiképpen nem indokolt olyan szabályokat beletenni ebbe az egyszerű szótöbbséggel elfogadandó törvénybe,
