Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DORNBACH ALAJOS, az SZDSZ
1939 Alkotmánybíróságot, és bátran állítom, ennek döntő oka az volt, hogy a törvényi szabályozás hiánya a politikai élet, főként a törvényhozással kapcsolatos politikai tényezők számára szinte tálcán kínálta a politikai bírálat lehetőségét, mert a törvény eljárási rendelkezéseinek hiányában az Alkotmánybíróság saját maga volt kénytelen dönteni akár csak abban a kérdésben is, hogy mit, mikor tárgyal, mit, mikor soron kívül és mit nem. Tisztelt Országgyűlés! Sokszor fölvetődött az utóbbi években, hogy szabályozni lenne szükséges az Alkotmánybí róság működését, nevezetesen magát az Alkotmánybíróságról szóló törvényt ki kellene egészíteni. Más vélekedések arról szóltak, hogy az ügyrendi törvényt meg kell alkotni. Közben elkezdődött az új alkotmány koncepciójának a vitája, műhelymunkája. Az egészsé ges és tökéletes megoldás az lenne vagy lehetne, ha először megszületne egy koherens új alkotmány, amely sokkal részletesebben szabályozná ennek a nagyon fontos közjogi intézménynek a helyzetét, mint a jelenleg hatályos alkotmányi rendelkezés teszi, vagyis nem egyetlen paragrafusban, hanem minden olyan fontos rendelkezést, amely garanciális jellegű, maga az alkotmány tartalmazna. A korszerű alkotmányok a demokratikus intézményrendszer legfontosabb elemei tekintetében hasonló módon rendelkeznek. Erre épülhet ne, ezt egészíthetné ki a megfelelően módosított alkotmánybírósági törvény, és én a magam részéről ezzel a törvényi szintű szabályozást akár elégségesnek is tartanám. Az előttem felszólalók is beszéltek erről. Sajnos azonban erre nincs lehetőség: az alkotm ánykoncepció előkészítő vitája során látható - most már ismert az alkotmánykoncepció , hogy az alkotmány nem fog több rendelkezést tartalmazni az Alkotmánybíróságra vonatkozóan, mint amennyit a jelenleg hatályos alkotmány is tartalmaz, mivel a koncepció v itája során a képviselőcsoportok megfelelő száma úgy foglalt állást, hogy az alkotmányban semmi ne változzék az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezések közül. (Dr. Dávid Ibolya közbeszólására:) Ezt tartalmazza a... Most nem kívánom elmondani - közben ké rdezi az egyik képviselő asszony, hogy miért. (Dr. Dávid Ibolya és dr. Kónya Imre tiltakozik.) Azért, mert ahhoz, hogy a koncepcióba bekerüljön valami új elem, megfelelő számú támogatás kellett volna. Az előkészület jelenlegi stádiumában ez nem volt meg. N agyon örvendetesnek találnám, ha a későbbiekben létrejönne az a szükséges számú képviselőcsoporti támogatás, ami ahhoz szükséges, hogy egyáltalán szavazni lehessen ilyen módosításokról. A jelenlegi helyzetben az a kérdés: várhate az Országgyűlés a szabály ozási feladat ellátásával, vagyis az ügyrendi törvény megalkotásával, vagy úgy alkot most ügyrendi törvényt - és abban szabályozza azokat a kérdéseket, amelyeket az Alkotmánybíróságról szóló törvény eleve hatáskörébe utal , anélkül szabályozza, hogy ezek szerepelnének a garanciális rendelkezéseket tartalmazni hivatott kétharmados alkotmánybírósági törvényben. Mindenképpen szerencsésebbnek tartanám, ha az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása, megfelelő kiegészítése, korszerűsítése és az ügyrendi tör vény együtt születne meg - ha már az ügyrendet is törvényben szabályozzuk , de ha ez nem történik meg vagy nem történhet meg, mert a törvényalkotási kényszer és az idő sürgetése indokolja, hogy az ügyrendi törvény megszülessék, akkor az ügyrendi törvénybe n kell megalkotni ezeket a szabályokat, de azzal a tudattal, hogy később ezeket be kell emelni a kétharmados törvénybe, mert nem lehet feles törvényben úgy szabályozni ilyen fontos kérdéseket, hogy azokat bármikor egyszerű többséggel módosítani lehessen. M ely rendelkezésekre gondolok? Elsősorban azt gondolom - és ezt sokan megfogalmazták az utóbbi hónapokban vagy az utóbbi két évben szakmai körökben lefolytatott vitákban, publikációkban , hogy erősíteni kell az intézmény bírói jellegét, bírósági jellegét. Erősíteni kell az eljárás részben kontradiktórius jellegét, aminek jelenleg is megvannak az elemei, de nincs szabályozva. Nevezetesen nincs megfelelően szabályozva, hogy kik a felek, hogy vannake felek az eljárásban, és a feleket milyen jogok illetik meg. Gondolok arra, hogy a kérelemre indult eljárásnál - márpedig az esetek döntő többségében csak kérelemre indulhat eljárás - a kérelem előterjesztőjét, az indítványozót bizonyos jogok eleve
