Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DORNBACH ALAJOS, az SZDSZ
1940 szükségszerűen meg kell hogy illessék az eljárás során is. De nemcs ak a kérelmezőt, hanem az előterjesztőt, a normakontroll esetén a vizsgált norma előterjesztőjét, gondozóját - a kormány illetékesét - is meg kell hogy illessék az ügyfél jogai, nevezetesen az eljárás során szükséges biztosítani számukra annak a lehetőségé t, hogy megismerjék az Alkotmánybíróság döntése alapjául szolgáló összes bizonyítékot és tényt. Magát az eljárást is célszerű szabályozni, árnyaltabban, mint ahogy azt jelenleg a törvény tartalmazza. Nevezetesen az eljárásnak kell egy meghatározott bizonyí tási szakasza legyen - hasonlóan a rendes bírósági eljáráshoz , amely eljárási szakaszban a nyilvánosságnak kell szerintem elsődleges szempontnak lenni. Tehát az általános szabálynak annak kell lenni, hogy ez nyilvános eljárásban zajlik, de mindenképpen - még ha a zárt tárgyalást indokolja is fontos érdek - a felek jelenléte nélkülözhetetlen, és a bizonyításfelvétel oly módon történjék, hogy arra a felek észrevételt tehessenek, indítványt tehessenek, például szakértői bizonyítás esetén szakértői bizonyítás ra tehessenek indítványt, szakértői bizonyítékokat produkálhassanak. Majd a bizonyítási szakasz lezárta után következzék a tanácskozás, amely zárt ülésen történik - ez természetes, amint a világ minden demokratikus jogállamában a bíróság zárt ülésen dönt, ott hozza meg a határozatát. (10.50) Szabályozni szükséges azonban - hisz maga az alkotmánybírósági törvény is egy fél mondatban utal rá, hogy szabályozni kell - a határozathozatal mikéntjét. Nevezetesen, hogy fenntarthatóe az az állapot, hogy az Alkotmán ybíróság minden egyes esetben jogosult egyszerű szótöbbséggel dönteni, vagy alkalmazni kell a minősített többséggel hozott döntések rendszerét. Gondolok például arra, ha a törvényhozás bizonyos kérdésekben csak minősített többséggel alkothat törvényt, akko r talán indokolt az a felvetés, hogy az Alkotmánybíróság se hozhasson törékeny - mondjuk, négyötödös arányú , egyszerű szavazattöbbséggel olyan döntést, amely egy törvényt megsemmisít. Nevezetesen: személy szerint fontosnak tartanám, hogy eleve minősített többség legyen szükséges - egy korlátozottan minősített többség, például az összes megválasztott alkotmánybíró közül legalább hatnak az igen szavazata - egy törvény megsemmisítéséhez; kétharmados törvény esetében pedig ezt a minősített többséget még erősí teni lehet azzal, hogy nemcsak a megválasztott bírák közül legalább hatnak, hanem adott esetben akár nyolcnak az egyetértése legyen szükséges. Ez áll arányban azzal, hogy a törvényhozás sem egyszerű többséggel hozza a döntéseit. Vagyis a stabilitás, a dönt és kiérleltsége, a döntés tárgyában egy szélesebb körű konszenzus ne csak a törvényhozással szemben legyen kívánalom, hanem az Alkotmánybíróság testületével szemben is. Sokan szabályozni szükségesnek véljük azt, hogy az Alkotmánybíróság mi módon, milyen so rrendben tárgyalja a beérkezett panaszokat. Jól tudjuk, nagyon nehezen megoldandó kérdésről van szó, de úgy gondolom a fejlett polgári demokráciákban szerzett ismereteim szerint, hogy minél több automatizmusnak kell érvényesülni. Ez mind a rendes bíróságok , mind az alkotmánybíróságok gyakorlatára jellemző - s nemcsak a gyakorlatára, hanem a törvényi szabályozásra , hogy az automatizmus kizárja a politikai vagy nem politikai célú támadás lehetőségét is. Természetesen lehet fontossági különbséget tenni, tehá t az ügyek különböző kategóriáit nyilván nem lehet azonos sorrend szerint rangsorolni, ráadásul a soronkívüliség intézményét is szabályozni kell. Nyilvánvaló, hogy vannak helyzetek, amikor az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell dönteni. A soronkívüliség s zabályai között szerepelnie kell annak, hogy kik - például országgyűlési képviselők - milyen számban jogosultak soronkívüliséget kérni, amely esetben az Alkotmánybíróság a soronkívüliséget köteles elrendelni. Tehát mindezeket a szempontokat vizsgálva tartj uk fontosnak, hogy az Alkotmánybíróság által elkészített és hatpárti előterjesztésként az Országgyűlés asztalára került ügyrendi törvényjavaslatot bizonyos finomítások után az Országgyűlés fogadja el, és ezzel fontos támaszt nyújtson az Alkotmánybíróságnak ahhoz, hogy eddigi munkáját még teljesebb közmegelégedéssel végezze. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)
