Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnökének és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkárának köszöntése - Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSIHA JUDIT igazságügy-minisztériumi államtitkár:
1932 gondosan fogalmazott, szikár szakmai alkotás. A dicsérő jelzőkért senki sem vádolhat szerénytelenséggel, mert az adott esetben a Pirandelloszínmű címének kisajátításával: hat szerep nemcsak keresett, hanem talált is szerzőt, hiszen az alkotás szerzője az Alkotmánybíróság - a hat szereplő most csak bemutatja az Országgyűlésnek az alkotást. A törvényjavaslat nem igényel részletes bemutatást, és csupán két új elemre kell a figyelmet felhívni, hiszen ez a két elem valójában kilóg egy kicsit az Alkotmánybíróságról szóló törvényből. Az egyik elem - amivel az indokolás is részletesen fo glalkozik - a kötelező képviselet bevezetése, ami nyilvánvalóan indokolt, hiszen a felülvizsgálati eljárásban is a törvény bevezette a kötelező képviseleti rendszert, mert ez az ilyen nagy terjedelmű populáris akció szűrésére kiválóan alkalmas. A másik old alon pedig biztosítja a képviseletet igénybe venni nem tudó személyek számára is - a polgári perrendtartás szabályainak alkalmazására tekintettel - a pártfogó ügyvéd intézményének igénybevételi lehetőségét. A másik új elem az ügyrendben, ami hatékonynak tű nik, de egyben veszélyeket is rejt magában, ez az ideiglenes intézkedés intézménye. Nyilvánvalóan az ideiglenes intézkedés - ahogy az ügyrend indokolása is utal arra - közismert, külföldi gyakorlatban, külföldi alkotmánybírósági eljárásokban is ismert. Az intézmény céljával, tehát hogy az Alkotmánybíróság végleges döntéséig megakadályozza az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása által okozható súlyos hátrányok beálltát, ha az indítvánnyal támadott jogszabály nagy valószínűséggel alkotmányellenesnek látszi k, ez utal arra, amit említettem, hogy hatékony eszköz, csak ugyanakkor a törvényen való túlterjeszkedésre tekintettel, figyelembe véve azt is, hogy a külföldi alkotmánybírósági gyakorlatban ez ismert, nyilván veszélyhelyzetet is rejt magában. Befejezésül engedjenek meg néhány statisztikai adatot. 1990től 1996. február 28áig az Alkotmánybírósághoz 10 064 beadvány érkezett; ebből főtitkári elutasítás hatáskörhiány miatt: 6465, a folyamatban lévő ügyek száma pedig 841. 779 határozatot hozott az Alkotmánybír óság az említett időszakban, végzést pedig 398at; 281 alkotmánysértést állapított meg, ebből 103 eset érintett törvényt. Tudom, hogy a jó matematikusok most számolni kezdenek, hogy hogyan jön ki a végösszeg. A különbség, amit látnak, az egyesítésekből adó dik, tehát a számok azért stimmelnek. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül: kétségtelenül az ígért rövidséget egy kissé túlléptem, de ezzel biztosítottam azt is, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónokaként is elmondtam az Alkotmánybíróság ügyrendjéve l kapcsolatos álláspontot, és így nemcsak az előterjesztők, hanem a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nevében is kérem az ügyrendet tartalmazó törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én i s köszönöm. Megadom a szót dr. Csiha Judit államtitkár asszonynak, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkárának. DR. CSIHA JUDIT igazságügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! A kormány nevében engedjék meg, hogy néhány gondolatot fűzzek az előterjesztéshez és az előterjesztő által elmondottakhoz. Az Alkotmánybíróság vitathatatlanul a közjogi intézményrendszer egyik meghatározó eleme, döntései mindenkire nézve kötelező ek, ezért garanciális szempontból rendkívül fontos, hogy az a szervezeti rend, amelyben a döntés kialakul, illetve a döntést megelőző eljárás a nyilvánosság előtt is világos és áttekinthető legyen. Ezt a jelentőséget fogalmazza meg a hatályos jog, amikor a zt írja elő, hogy az Alkotmánybíróság az ügyrendjét törvényben kell hogy meghatározza. Mindez halaszthatatlanná teszi - elég régóta - az úgynevezett ügyrendi törvény mielőbbi megalkotását. A kormány nevében ezért örömmel üdvözlöm a törvényjavaslat benyújtá sát, mely az Alkotmánybíróság gyakorlati tapasztalataira és a külföldi alkotmánybírósági szabályozási
