Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 2 (163. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
1919 tévéveze tők egyszerű rádiós és tévés dolgozóknak nem tudnak egyértelmű választ adni arra, hogy tulajdonképpen ők most a közalkalmazotti törvény vagy pedig a munka törvénykönyve hatálya alá esnek, pedig a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény teljesen egyért elművé teszi, hogy mindaddig, amíg ezek az intézmények költségvetési intézmények, az ott dolgozók közalkalmazottak, s amikor átalakulnak ezek az intézmények részvénytársasággá, akkor válnak az ott dolgozók a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavál lalókká. Lehetett arra számítani - bár az ember remélte, nem fog bekövetkezni , hogy az intézmények mai vezetői nem engednek majd a megválasztott kuratóriumi elnökségeknek betekintést az intézmények gazdálkodásába, egyremásra érkeznek olyan hírek, hogy e lsősorban a Magyar Televízió vezetése nem kíván betekintést engedni a megválasztott kuratóriumi elnökségnek az intézmény gazdálkodásába. Azt azonban már senki nem várta például, hogy a Magyar Televízió a törvény hatálybalépése óta a nyílt és folyamatos tör vénysértés állapotában van, hiszen a törvény teljesen egyértelmű és világos szabályokat határoz meg a reklámokra, a szponzoráció kérdésére, ezzel szemben a Magyar Televízióban a törvény egyértelmű, mindenki által érthető szövegével szemben törvényellenes á llapot uralkodik a reklámozás és szponzoráció gyakorlata tekintetében. A kérdést föl lehet tenni, mit csinál ebben a helyzetben a kormány. Abban a helyzetben, amikor egyrészről a Magyar Televízió és a Magyar Rádió mind a mai napig költségvetési intézmé ny, másrészt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió vezetőivel kapcsolatban még hatályban van a kinevezési törvény, ami politikai és jogi felelősséget teremt, elsősorban a miniszterelnök irányában. Ráadásul érvényben van nem csupán a törvény, hanem egy önmag a, a kormány által elfogadott határozat, méghozzá az 1112/1995. kormányhatározat, amely világos és egyértelmű feladatokat határoz meg a kormány számára. Ezek olyan feladatok, amelyek kormány általi végrehajtása nélkül elképzelhetetlen, hogy a médiatörvényt zökkenőmentesen hatályba lehessen léptetni, a médiatörvény zökkenőmentesen érvényesülhessen. Ezzel szemben a kormány a saját maga határozatában foglaltakkal szemben mindeddig nem hajtotta végre a harmadik földi sugárzású országos televízióadó kiépítéséhez szükséges frekvenciaátrendezést. Mindeddig nem kezdte meg a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vagyonának felmérését, amely nélkül elképzelhetetlen, hogy ezek az intézmények részvénytársasággá alakuljanak. Mindeddig a kormányhatározatban szereplő határid őkkel szemben a kormány nem tárgyalt meg előterjesztést a Magyar Televízió második adásának egyéb terjesztési rendszerbe való áttéréséről, és a kormány mindeddig nem oldotta meg az országos rádió- és televíziótestület elhelyezésével kapcsolatos kérdéseket, ami például olyan galibákhoz vezetett, hogy a rettentően mostoha körülmények között dolgozni kénytelen testület kapkodva tudta csak meghirdetni a kuratóriumok kiegészítésére vonatkozó felhívását, aminek következtében ez a határidő ma lejár, és rendkívül k evés társadalmi szervezet tudott jelentkezni. Elnézést kérek, hogy hosszabban beszéltem. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Kormánytagok! A leghatározottabban szeretném a FideszMagyar Polgári Párt nevében felhívni a kormányt arra, hogy hagyjon fel eddigi gyakorlatával, s a törvényeknek és saját határozatának megfelelően mindent tegyen meg a médiatörvény érvényesülése érdekében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a s zót Csépe Béla úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőhelyettesének. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Kereszténydemokrata Néppárt nevében is súlyos aggályunkat fejezzük ki azzal kapcsolatban, hogy a múlt év végén itt hatalmas t öbbséggel meghozott
