Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. április 1 (162. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1994. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ):
1893 költségvetés az, amelyért valójában a tbönkormányzatokat és azok vezetőit meghallgathatjuk, számon kérjük, felelősségre vonhatjuk, ha ez szükséges. Valamelyik hozzászóló úgy gondolta, hogy a vagyon a két önkormányzat között ez évben már szétvált. Ez nem történt meg. Egyébként a mai napig a vagyoni kérdések a két önkormányzat kö zött nem rendeződtek véglegesen. Mi is a zárszámadás? Elsősorban egy számviteli aktus. A tervnek és a ténynek az összehasonlítása. De nem csupán ennyi. Nem csupán azt kell összehasonlítani, hogy a tervezett összegek és a tényleges összegek hogyan alakultak . Fontos természetesen, hogy egy hiány hogyan alakul. Nem csupán egy pénzügyi rendezésről van szó, ha a hiány nagyobb, mint ahogy tervezték, és azt ki, milyen módon finanszírozza utólag vagy útközben, hanem annak vizsgálata is, hogy azt a pénzt mennyire ha sználták fel célszerűen, helyesen, illetve a szabályok szerint. Két önkormányzatunk van: a nyugdíj- és az egészségbiztosítási önkormányzat. Az a furcsasága ennek a két önkormányzatnak vagy az a természete, hogy választott testületekről van szó. Ezért aztán az a kérdés, hogy az önkormányzatok hogyan működnek, illetve milyen a belső és a külső ellenőrzése a két tbönkormányzatnak, akár tetszik, akár nem, egy politikai kérdés. Lehetnek olyan tbönkormányzatvezetők, akik, ha felelősségről, az ő ellenőrzésükről , az ő tevékenységük ellenőrzéséről van szó, vagy arról, hogy ők hogyan ellenőrizték a kezükbe kapott, a felelősségükre bízott pénzt és annak elköltését, politikai támadásról beszélnek. Azt gondolom, ha az, aki választott testület élén áll és a felelősségé t kérdezik meg, politikai támadásról beszél, akkor legalábbis ismerethiányról tanúskodik. Valóban politikust politikai támadások szokták érni. Választott testület vezetője politikai felelősséggel tartozik a rábízott pénzért. A két tbönkormányzat, különöse n az egészségbiztosítási önkormányzat azt a feladatát, hogy a rábízott pénz elköltését ellenőrizze, nem végezte el. A felelős vezetők erről a jogukról nem is tudtak. Felelős, választott politikai vezetőkről van szó, akik nem ismerik a rájuk vonatkozó törvé nyeket. Semmi más kérdést nem lehet feltenni, azt gondolom, mint azt a politikai kérdést, hogy alkalmas emberek ülneke alkalmas helyen? Vagy azt a kérdést is fel lehet tenni persze, hogy jóe az a struktúra, amelyet az egészségbiztosítás finanszírozására a 90es évek elején a parlament nagy többséggel jóváhagyott? Vannak ebben az országban a két társadalombiztosítási önkormányzaton kívül más önkormányzatok. Úgy hívják őket, hogy területi önkormányzatok. Nagyon hasonlóak a szabályok. Például vagyoni kérdése ket az önkormányzati törvény önkormányzati testületi hatáskörbe utalja és rábízza az önkormányzatokra, hogy ha mégsem az önkormányzati testület dönt vagyoni kérdésről, akkor szabályozza a vagyonnal kapcsolatos döntéseket. Az a tény, hogy a parlament nem k ötelezte a két társadalombiztosítási önkormányzatot, nem hozta meg a vagyongazdálkodásukkal kapcsolatos törvényt, nem mentség arra, hogy ők maguk nem hozták meg a vagyongazdálkodással kapcsolatos belső szabályaikat. Annyira nem mentség, hogy a nyugdíjönkor mányzat '95ben - tanulva a '94. évi történetekből, illetve a Lupisügyben való részvételükből - meg is hozta belső szabályait. Nem így az egészségbiztosítási önkormányzat. Lehet a parlamentre és lehet a kormányra mutogatni, de felelős, választott testület ek vezetői választott testületek élén, amikor van egyébként minta és példa az országban arra, hogy hogyan kell kulturáltan önkormányozni, önkormányzatiságot művelni, ezt nem tehetik meg. Nem mondhatja azt az egészségbiztosítási önkormányzat, hogy a parlame nt nem szabályozta a vagyongazdálkodásunkat és ezért van ilyen nagy - hogy is mondjam - szemétdomb. (19.40) Mi a furcsasága még ennek a két önkormányzatnak? A nyilvánosság teljes hiánya. Nincs olyan területi önkormányzat, nagyvárosi, kisvárosi önkormányzat , ahol legalább a helyi kábeltelevízió ne közvetítené, vagy ne lehetne bemenni az önkormányzati ülésre. Ehhez képest viszonylag keveset
